„A cél az volt, hogy az egyetemi csapatok játéklehetőséget, vagyis saját bajnokságot kapjanak, ami teljesült. A döntőt nagy sikerrel rendeztük meg, a csapatok nagy létszámban jöttek el és jó meccseket játszottak, ami azt bizonyítja a versenyrendszer sikerét és az arra való igényt” – mondta Gór-Nagy Miklós, aki az egyik ötletgazdája volt ennek a sorozatnak.

„Csupán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kellett távol maradnia a döntőtől, ott ugyanis pont szigorlat volt azon a hétvégén. De az alapszakasz meccseire a csapatok az iskola, a munka vagy egyéb egyéni kötelezettségek mellett is mindig örömmel jöttek és vettek részt a fordulókban. A budapesti Losonci Téri Általános Iskola kiváló helyszíne a versenysorozatnak, hiszen nagyjából 15-30 perces távolságra van az összes intézménytől” – ezt már Ujszászi Attila tette hozzá, aki szintén főszerepet játszott az USL elindításában és lebonyolításában.

Gór-Nagy a résztvevők nyitottságát is méltatta, és ez kölcsönös volt, ugyanis az intézményeket a kezdetektől fogva bevonták a keretek felállításához.

„Az elejétől kezdve az volt a cél, hogy egy olyan bajnokságot alkossunk meg, ami ki tudja szolgálni a résztvevők igényeit. Volt egy alapkeret, de ezen kívül szinte mindent a csapatokkal egyeztetve fektettünk le, legyen az labdaméret, a szöglet vagy a ráúszás kérdése. ” – részletezte Ujszászi.

„A strandvízilabda nagyon jó formája az egyetemi vízilabdának, hiszen nem kell hozzá sok játékos, elég a kis pálya és nem szükséges a komoly edzésszám sem, hamar élvezhetővé válik a játék. Így is kialakultak jó kis csaták és párharcok. Itt szeretném megemlíteni, hogy a Jövő Magyar Sportolói Sport Egyesület szervezése végig elsőrangú volt. Nemcsak a helyszínt biztosították, de élő közvetítés is volt a mérkőzésekről. Ezúton is köszönöm a lelkiismeretes együttműködésüket. Továbbá hamar kialakult egy állandó közreműködői stáb, ők is hamar ráéreztek az USL hangulatára, nekik is köszönhető, hogy ilyen nagy sikerrel zajlott le az első szezon” – emelte ki Gór-Nagy, hozzátéve, hogy az USL fő üzenete az, hogy az egyetemi élet mellett is lehessen folytatni a vízilabdázást. Viszont ez semmiképp sem összekeverendő a profi léttel, OB I-esek nem is szerepelhetnek a bajnokságban. 

„Pont az a lényeg, hogy azok, akiknek nincs játéklehetőségük a legmagasabb szinten és nincsen módjuk bekapcsolódni más bajnokságok küzdelmeibe sem, kapjanak egy méltó bajnokságot. Mindemellett az egyetemi sportélet erősítése is célunk. Az egyetemi sport kapocs az utánpótlás sport és a rekreációs sport között, lehetőséget biztosítva azok számára, akik kiöregedve az utánpótlásból, nem lesznek válogatott vagy első osztályú sportolók, de szeretnének aktívak maradni” – mondta a korábbi világbajnok játékos. 

Ujszászi az első idény lebonyolítását is megosztotta:

„Az alapszakaszban mindenki játszott mindenkivel, majd ennek végeztével jött a rájátszás, alsó- és felsőházban. Ezekből alakult ki az elődöntők párosításai, amiket pedig már a Lupán játszották le a csapatok, ahogyan a döntőket is. Szerettük volna a lehető legtöbb játéklehetőséget biztosítani nekik, és ez szerintem sikerült.” 

Az első – pilot jellegűnek szánt – bajnokság tehát nemcsak végigment, de nagy sikerrel zajlott le. 

A felsőház végeredménye:
1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2. Budapesti Gazdasági Egyetem
3. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
3. Budapest Corvinus Egyetem

Az alsóház végeredménye:
1: Mathias Corvinus Collegium
2. Óbudai Egyetem
3. Eötvös Lóránd Tudományegyetem
4. Neumann János Egyetem
5. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

És ha már strandvízilabda, akkor a nyár sem maradhat szezon nélkül. A Magyar Vízilabda Szövetség erre az évszakra is kiír egy tornát, aminek a döntőjére minden bizonnyal augusztus 11-én kerülne sor szintén a Lupa Beach-en, aznap, amikor az olimpián a férfi torna helyosztóit játsszák. Az MVLSZ ezúton is bátorít minden fővárosi és vidéki sportszervezetet, hogy rendezzenek strandvízilabda tornát, amelyek legjobb eredményt elért csapatai csaphatnak majd össze a Lupán! További információk hamarosan!