
Szingapúr 2025: rajtra készen
2025. július 10. 12:32
Éppen húsz éve, Montrealban sikerült az, ami sem azelőtt, sem azóta: mindkét együttesünk világbajnoki döntőt vívott, a hölgyek nyertek, az férfiak ezüstérmesek lettek. És ez csak egy statisztikai érdekesség a sok közül, amit összeszedtünk a szingapúri vb pénteki rajtja előtt.
Néhány általános érdekesség
• A férfitornán az utolsó három döntő egyaránt ötméteresekkel dőlt el: 2022-ben Budapesten így nyertek a spanyolok az olaszok ellen, 2023-ban mi a görögök ellen, 2024-ben pedig a horvátok az olaszokkal szemben.
• A férfitornán továbbra is él az egyik legdöbbenetesebb statisztika: 1973 óta 22 világbajnokságot rendeztek, de soha nem ért oda Európán kívüli csapat a dobogóra, mind a 66 érmet az öreg kontinens országai vitték haza.
• A hölgyeknél egyfelől színesebb az összkép, másfelől az amerikai csapat dominanciája sokkal fullasztóbb, mint bármelyik férfiválogatotté: az utolsó 12 világbajnokságon 8-szor diadalmaskodtak. A magyar válogatott itt harmadik az éremtáblán (2-3-1), a hollandok a másodikak (2-4-1). Az elődöntős szereplések számát tekintve viszont mi vagyunk a másodikak, a 17 női világbajnokságon 9-szer jártunk négy között (az amerikaiak itt is a legjobbak, 13-mal).
• Ez lesz az első világbajnokság, amit az új szabályok szerint játszanak: 25 méteres medencében, 28/18-as támadóidővel, edzői challenge-dzsel, továbbá 14 játékossal (azaz mindig csak egyvalaki marad ki a 15-ös keretből, korábban csak 13-an szerepelhettek egy mérkőzésen).
• A vb-torna lebonyolítása nem változott: a csoportgyőztesek azonnal negyeddöntőbe kerülnek, míg a második-harmadikak keresztbejátszanak a nyolc közé jutásért (és már a csoportban sincs döntetlen: iksznél ötméteresek jönnek, itt a győztes két, a vesztes egy pontot kap). Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény dönt – hármas körbeverésnél viszont visszaállt a régi szabály: csak az egymás elleni eredmények számítanak, ez alapján állapítják meg a sorrendet (megszűnt az, hogyha megvan az első, akkor a második és harmadik között csak az általuk játszott meccs eredménye dönt).
FÉRFIVÁLOGATOTT
• A Covid-járvány által megbillentett versenynaptár nagyjából mostanra áll vissza: hosszú idő után ez az első vb, amit úgymond akkor és ott rendeznek, amikor tervezték; négy év alatt ez lesz egyébként a negyedik, korábban ilyesmire nem volt példa. (Ha minden jól megy, a következő a szokásos két év múlva lesz, történetesen Budapesten.) Férficsapatunk kissé hektikusan teljesített az előző három alkalommal: 2022-ben és 2024-ben egyaránt a 7. helyen végzett, Budapest és Doha között viszont világbajnok lett.
• Akkori, negyedik sikerünkkel visszavettük a vezetést az éremtáblán (4-7-1), összesített éremszámunk (12) továbbra is a legjobb a mezőnyben. Az is tény ugyanakkor, hogy míg az első 12 vb-n (1973-2007) mindössze háromszor nem álltunk dobogón, addig az azóta lejátszott 9 tornán háromszor sikerült érmet szerezni. Az is igaz viszont, hogy az alapsiker kritériumának tekinthető négybe kerülés tekintetében is a magyar válogatott a legjobb az egész mezőnyben: 22-ből 14-szer sikerült, az olaszoknak 13-szor, a horvátoknak 11-szer, a spanyoloknak pedig 10-szer.
• Varga Dénes visszavonulása után ez lesz az első világbajnokság 1998 óta, amikor a magyar válogatottban nem szerepel egyetlen olimpiai bajnok sem (csak a kispadon lesz egy: Varga Zsolt). Világbajnok viszont akad szép számmal, a fukuokai győztesek közül kilencen vannak ott a szingapúri csapatban is, köztük Vámos Márton, a jelenlegi keret egyetlen kétszeres vb-aranyérmese (ő már 2013-ban is tagja volt a győztes együttesnek). Négyen viszont pályafutásuk első világbajnokságán szerepelnek: a két kapus, Csoma Kristóf és Mizsei Márton, illetve Vismeg Zsombor és Nagy Ákos.
• Érdekesség, hogy mindhárom csoport-ellenfelünkkel egy hatosban szerepeltünk egy éve a párizsi olimpián is, a japánok ellen nyertünk (17-10), a spanyoloktól (7-10) és az ausztráloktól (8-9) vereséget szenvedtünk.
• Csoportelsőként azonnal a negyeddöntőbe jutnánk, ahol a görög-horvát-montenegrói hármas közül kerülne ki az ellenfelünk – csoportmásodikként az olasz-szerb-román hármasból harmadik helyen záró együttes jönne a keresztbejátszásnál (jósolhatóan a románok), a negyeddöntőben pedig az előbb említett görög-horvát-montenegrói hármasból az első helyen záró együttes – csoportharmadikként az olaszok vagy szerbek (minden bizonnyal), a nyolc között pedig alighanem az amerikaiak.
Csoportellenfelek (meccs-sorrendben)
• Ausztrália
Míg az utolsó vb-emlék relatíve kellemes, hiszen a 2019-es gwangjui vb-negyeddöntőben komoly szenvedések után Vámos Márton utolsó másodpercben eleresztett bombájával nyertünk, addig a legutolsó meccset már kevésbé szívesen idézzük vissza, hiszen a párizsi olimpia csoportkörében az auszik nyertek. Igaz, amilyen meglepő eredményeket értek el az első héten (legyőzték a később olimpiai aranyat nyerő szerbeket is), akkorát zuhantak az egyenes kieséses körben: ötösökkel vesztettek az amerikaiak ellen a negyeddöntőben, majd két újabb vereséggel végül a 8. helyen kötöttek ki. A Világkupa idei kiírásában anyagi okokból nem vettek részt, így relatíve tapasztalatlanul indulnak neki az újfajta vízilabdának – de ettől még pokolian nehéz ellenfélnek számítanak.
Mérkőzések a vb-ken (6-0, 1d)
1975: 11-5, 1986: 7-6, 1991: 12-11, 1998: 10-5 (elődöntő), 2013: 9-9, 2017: 13-3, 2019: 9-8 (negyeddöntő).
• Japán
Különleges játékstílusuk okán sosem számítottak könnyű ellenfélnek, ám eddig mindig legyőztük őket – nem csupán eddigi egyetlen vb-meccsünkön, Fukuokában, de a többi tornán is, így például az utóbbi három olimpián. Párizsban, eddigi utolsó mérkőzésünkön 17-10 lett az eredmény. Végigjátszották az idei Világkupa-szezont, egyetlen nem európaiként ott voltak a podgoricai nyolcas döntőben, s végül a nyolcadik helyen zártak.
Mérkőzések a vb-ken (1-0)
2023: 16-8
• Spanyolország
A vb egyik legnagyobb esélyese a spanyol gárda, amely a nyáron Szicília szigetén (13-16) és Budapesten (17-21) is legyőzte válogatottunkat – januárban, a Világkupa Divízió I-es tornáján még mi nyertük az első meccset (12-11), az otopeni fináléban viszont simán ők bizonyultak jobbnak (9-15), azaz az idén 1-3-ra állunk ellenük. Tavaly az olimpiai csoportmeccs megnyerésével egy komoly átkot törtek meg: az 1998-as perthi vb-döntő óta a három nagy világversenyen (olimpia, vb, Eb) 26 éven át egyszer sem tudtak győzni ellenünk. Ez a vb-mérlegen is látszik: a madridi tornán kezdődő hármas győzelmi szériájuk után négy magyar siker következett, ráadásul ebből három ki-ki meccsen.
Mérkőzések a vb-ken (6-3)
1973: 7-3, 1978: 10-5, 1986: 5-7, 1991: 8-9 (elődöntő), 1998: 4-6 (döntő), 2005: 8-4 (negyeddöntő), 2007: 12-11 (elődöntő), 2019: 13-11, 2023: 12-11 (elődöntő).
A vb-csapat meccsszámai
1 Csoma Kristóf 12
2 Angyal Dániel 180
3 Manhercz Krisztián 221
4 Molnár Erik 48
5 Vámos Márton 291
6 Nagy Ádám 104
7 Fekete Gergő 65
8 Burián Gergely 50
9 Kovács Péter 35
10 Vigvári Vendel 52
11 Jansik Szilárd 114
12 Vigvári Vince 40
13 Mizsei Márton 4
14 Vismeg Zsombor 25
15 Nagy Ákos 15
Női válogatott
• Csapatunknak eddig relatíve kevés babér termett a világbajnokságokon: 17 női tornát rendeztek 1986 óta, ezen hatszor sikerült érmet szerezni – kétszer aranyat (1994, 2005), háromszor ezüstöt (2001, 2024) és egyszer bronzot (2013). Az első hét vb-n nyertünk három érmet, az utolsó tízen megint hármat, igaz, ebből két ezüstöt 2022-ben és 2024-ben.
• Csapatkapitányunk, Keszthelyi Rita megint történelmi rekordot dönt: első magyar női pólósként a 10. világbajnokságán szerepel, (2009-ben, Rómában debütált) – amivel egyszersmind beéri a férfiak csúcstartóját, Varga Dénest.
• A tavalyi dohai vb-n ezüstérmet szerző együttesből nyolcan maradtak, a Világkupa-ezüstérmet kivívó együtteshez képest viszont csak három helyen történt változás.
• Amennyiben sikerülne megnyerni a csoportunkat, úgy minden bizonnyal az ausztrál-olasz meccs vesztese következne a negyeddöntőben. Másodikként a francia-brit-dél-afrikai hármasból jönne egy verhető vetélytárs a keresztbejátszásnál, a nyolc között pedig az ausztrál-olasz csoport győztesével kellene mérkőznünk.
Csoportellenfelek
• Görögország
Az egymás elleni eredmények alapján újabb magyar győzelemnek kellene érkeznie a nyitómérkőzésen, hiszen a világbajnokságokon ötből ötször győztük le őket, kár, hogy a statisztika nem tud meccset nyerni. Mindenesetre a görögökkel kapcsolatos legutóbbi emlékek vegyesek: nyitómérkőzéseket például nemigen tudtunk nyerni ellenük, a legutóbbi két Eb-n elszenvedett vereségek később kulcsfontosságúnak bizonyultak a négy közé kerülés kapcsán (2022: 8-9, 2024: 12-14), akárcsak a januári Világkupa-torna első mérkőzésén (10-14). Később, a sorozat csengdui döntőjében is ők bizonyultak jobbnak (9-13). Ugyanakkor egyfelől a legutolsó mérkőzésünk valószínűtlenül tökéletesre sikeredett a SEAT-kupán (20-11), az elmúlt két világbajnokságon is rendre mi győztünk, másodjára a dohai elődöntőben (ha ötösökkel is, 9-9 után 4-2-re), illetve a párizsi olimpián, az 5-8-as keresztbejátszáson (12-9).
Mérkőzések a vb-ken (5-0)
1998: 9-6, 2001: 8-5, 2017: 10-9 (5-8. helyért), 2023: 10-9 (5-8. helyért), 2024: 9-9 (ötösök: 4-2 – elődöntő)
• Japán
A férfiakéhoz hasonló, különleges stílus jellemzi őket, tán kevésbé hatékonyan művelik, viszont bárkit képesek gólgazdag meccsekbe belehajszolni. Bennünket a legutóbbi, fukuokai vb-n olyannyira sikerült belehajszolni az adok-kapokba, hogy győzelmünk árnyékában elkönyvelhettük azt a történelmi tényt, hogy 1985 óta ezen a meccsen kaptuk a második legtöbb gólt a magyar női vízilabda történetében.
Mérkőzések a vb-ken (3-0)
2001: 9-3, 2017: 20-11, 2023: 26-21
• Horvátország
Először szerepelnek világbajnokságon – tán önmagukat is meglepték azzal, hogy eljutottak idáig. Legyőzésük aligha okoz gondot – a 2022-es spliti Eb-n 22-6-ra, a 2024-esen 17-2-re vertük meg őket.
A kerettagok meccs- és gólszámai
1 Neszmély Boglárka 41
2 Szilágyi Dorottya 192
3 Vályi Vanda 150
4 Varró Eszter 12
5 Peresztegi-Nagy Kinga 27
6 Sümegi Nóra 10
7 Dömsödi Dalma 24
8 Keszthelyi Rita 364
9 Leimeter Dóra 171
10 Rybanska Natasa 133
11 Faragó Kamilla 81
12 Garda Krisztina 219
13 Torma Luca 7
14 Tiba Panna 23
15 Hajdú Kata 33