Szövetség
Az MVLSZ Szakmai Testület ülésének kivonatos jegyzőkönyve
2017. október 3. 21:30
Időpont: 2017. 10. 02. 13:30-15:30
Helyszín: Komjádi uszoda, tanácsterem
Faragó Tamás elnök mielőtt rátért volna az ülés témájára, a nyári világversenyek és azok hatásainak értékelésére, a Szakmai Testületet tágabb kontextusba helyezve arról beszél, hogy a magyar vízilabdát alakító szakemberek számára egy olyan fórum ez, ahol egymást inspiráló, gondolatébresztő felvetések hangozhatnak el. Ezt követően megkéri Märcz Tamás szövetségi kapitányt, hogy értékelje a nyári eseményeket, különös hangsúllyal a tanulságokat, újdonságokat kiemelve.
Märcz röviden utalt az Elnökségnek benyújtott szakmai beszámolójára, s az elmúlt hónapok felkészülési ütemére, majd egyből az egyik legizgalmasabb témával, a VB csapat kialakításával kezdte előadását. Mint mondta, egy olyan acélos védelem összerendezése volt a célja, ami nemcsak hátul állja meg a helyét, hanem egy centert ért esetleges sérülés után a támadásban is plusz opciókat jelenthet (gondoljunk páldául Decker Ádám centerjátékára). Ugyanakkor kevésnek találja a komplex, több poszton bevethető játékosok számát, s az egyik fő teendőt is ebben látja: előtérbe kell kerülnie az univerzális képzésnek.
A másik fontos előrelépési lehetőségünk, a gyorsaság fejlesztése. Olyan gyorsaságé azonban, ami nem megy a technikai kivitelezés kárára. A cél tehát a helyes sportági mozgásforma megtartása mellett elérhető legnagyobb sebesség lenne. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy már utánpótlás korban olyan edzők dolgozzanak a gyerekekkel, akik folyamatosan javítják a hibákat és visszajelzést adnak végrehajtás pontosságáról.
Érdekes epizódként említi, hogy az OSC BL selejtezős találkozóján a Canottieri Napoli ellen, két olyan gól is született a magyar csapat kárára, amit a magyar bajnokságban nem adnának meg. A mérkőzés delegátusával beszélgetve derült ki, hogy már a budapesti világbajnokság előtt változott a szabály. Azt javasolja a szövetségi kapitány, hogy állásfoglalást kéne kérni az MVLSZ illetékes bizottságától, hogy hogy lehetséges ez? (Az említett szituáció, az 5 méteren belüli, labda nélküli kiállítás elvégzésére vonatkozik. Perisic LEN delegátus szerint, csak akkor kell késleltetni az elvégzést, ha nem egyértelmű, hogy ki a kiállított játékos.) Szintén a szabályértelmezéseknél maradva említi meg, hogy a máltai U17-es EB-n minden kapustámadás egyből kiállítással volt szankcionálva. A hazai gyakorlattól eltérő jelentős különbség az is, hogy kapuval szemben lévő támadó játékost támadva, a kint lévő két kéz, nemzetközi szinten akkor is kiállítás, ha ez nem szemből, hanem oldalazva történik. A centerjátékkal kapcsolatban pedig nemzetközi trend, hogy a csatár bujkálása egyből kontra faultot ér.
Märcz Tamás meglátása szerint gyorsulni elsősorban labdatechnikában kell, a védőtől megfelelő távolságot tartva. Alapvető hibának látja, hogy fórban és zóna ellen túl közel mennek a támadó játékosok a védőkhöz. Ez, különösen a védekezés evolúciójának köszönhetően, aminek következtében sokkal gyorsabban érnek oda a támadó játékosra a védők, csökkenti a rendelkezésre álló reagálási időt.
Szintén a támadó játékhoz tartozik, hogy sokszor túlságosan a sémákhoz, figurákhoz ragaszkodunk és nem elég erős a góllövési szándék- mondja Sydney olimpiai bajnoka. A séma a kreativitással ötvözve lehet igazán hatékony.
Fontos továbbá a felúszás sebessége. Mindenekelőtt az első sornak kéne gyorsan felérnie, ha viszont ebből nem alakul ki helyzet, akkor le kell menniük 2 méterre, lehetőséget adva a csapat másik felének. Többet kéne talán gyakorolni -teszi hozzá Märcz-, a 6-5-ös, 6-6-os leúszásokat.
Az Universiade kapcsán említi meg, hogy kifejezetten örült, hogy játszottunk a japánok ellen, mert érdekes feladat volt a kellemetlen játékukkal taktikailag megküzdeni. A pálya széthúzása volt a sikerünk titka. Ugyanakkor a 'japán védekezés' veszélyes fegyver lehet, főleg egy képzett és fizikailag is erős csapat kezében.
Visszakanyarodva a világbajnokságra, a taktikával kapcsolatban úgy véli, hogy néhány játékost zavar a túlzott taktikai repertoár; ezért ezt folyamatosan szűkíteni kellett, főleg a támadás esetében. Ennek pozitív hozadéka volt, hogy a Varga Dumi kategóriájú zsenik klasszisa nagyobb teret kapott.
Utolsó gondolatként a szakirányú továbbképzések, konferenciák, mérések fontosságát hangsúlyozza a szövetségi kapitány. Sajnos statisztikákban, mérésekben le vagyunk maradva a többi sportággal szemben, pedig sok mindent mérni kéne.
Faragó megköszöni az előadást, s reflexiójában arról beszél, hogy az új generációból hiányzik az alázat, a szakma tökéletes elsajátításának az akarása. A komplexitáshoz javasolja a 3-3, 4-4 elleni játékot, a játékgyorsasággal kapcsolatban pedig a passzolás kultúrájának a fontosságát említi. Utóbbihoz példának a 'liftező passzolást' állítja szembe a görög, olasz csapatok fórban mutatott, magasan kiemelkedett, pontos passzjátékával.
Horváth János KSI vezetőedző emlékeztet arra, hogy Benedek Tibor és Horkai György csináltak egy szakmai minimumot, videókkal kiegészítve, amit a Szövetség ajánlása alapján a klubokban használni kéne. Ráadásul mindez mankót jelenthet a dolgozni akaró, de ötletekre szoruló kollégák számára is. Tapasztalata szerint azonban az UP válogatottba érkező játékosok 60-70%-a nem is ismeri ezeket a feladatokat. Kovács István, Vad Lajos, Benedek Tibor és Märcz Tamás is egyetért az ifi válogatott szövetségi kapitányával és közösen javasolják, hogy az említett anyag, helyenként frissítve és a kapusokra vonatkozó részekkel kiegészítve újra kerüljön a figyelem középpontjába, s a Szövetség az ajánlásnál erősebb eszközökkel is éljen. Akár a TAO támogatás feltételei közé is kerüljön fel a szakmai minimum tanítása, ismerete, gyakoroltatása. Kovács István az ehhez kapcsolódó felméréseket -amit szövetségi edzők végeznének-, s az UP Bizottság bevonásának szükségességét emeli még ki. Vad Lajos pedig kézilabdás példának a szakfelügyelői rendszert említi, ő is a számonkérés fontossága mellett állva ki. Märcz előadásához pedig azt teszi hozzá, hogy az is gyorsulási lehetőség lenne, ha a labda gyors feljuttatására törekednénk, s a megszerzése után nem a kapusnak adnánk haza.
Benedek Tibor szerint nem fordulhat elő olyan a magyar vízilabdában, hogy a BL forduló után derül ki egy olyan szabálymódosítás, ami akár a továbbjutást is befolyásolhatja. A szakmai minimummal, elvárható közös ismerettel kapcsolatban pedig úgy érvel, hogy a legmagasabb szintig érződik ennek a hiánya, ugyanis egy játékos csak azt a tudást tudja bevinni a válogatottba, amit évközben a klubjában gyakorol. A taktikai repertoárból külön kiemeli az UVSE szakvezetője, hogy a kapufás játék fontosságát már fiatal korban tudatosítani kell a játékosokban.
Befejező előadásként Horváth János oszt meg pár gondolatot a máltai U17-es EB kapcsán. Nagy újdonságról, szakmai újításról nem tud beszámolni, de meglepetések, üde színfoltok voltak, amiket tapasztalt. Ezek között említi, hogy a spanyolok, oroszok nagyon jól szerepeltek. Előbbiekkel kapcsolatban hozzá kell tenni, hogy akadémiai rendszerben készül a válogatottjuk, ami heti 6-8 közös edzést jelent. Ennek előnyeit élvezik összeszokottságban és pontosságban. A mezőny erejét és kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy a 4 csoportgyőztes (köztük a szerb és az olasz nemzeti együttes) nem jutott be a legjobb négybe, ill. nem volt olyan csapat a tornán, aki ne kapott volna ki. A magyar csapat problémái közé tartozott, hogy válogatottunk két centere a klubjában alig centerezett, ami nagy hátrány volt az EB-n.
Utolsó gondolatként Földi László és Vincze Balázs osztják meg korábbi nemzetközi kupa tapasztalataikat, hogy mennyire gyakori volt, hogy egy-egy adott delegátus sajátosan értelmezi a szabályokat. Babarczi Roland pedig, aki 'utazó misszionáriusként' járja a vidéki bázisokat örömmel számol be róla, hogy milyen kedvező jeleket lát. Mind a számokban (269 gyermek csapat indult tavaly a bajnokságokban), mind pedig a képzésben magában.
Faragó Tamás megköszöni a beszámolókat, hozzászólásokat és felkéri Benedek Tibort, hogy a következő alkalommal tartson egy előadást.
Az MVLSZ Szakmai Testület élve jogával, az alábbi ajánlásokat teszi az Elnökség felé:
Dr. Faragó Tamás elnök
Dr. Nádor Zsombor titkár
Budapest, 2017. 10. 03.
Helyszín: Komjádi uszoda, tanácsterem
Faragó Tamás elnök mielőtt rátért volna az ülés témájára, a nyári világversenyek és azok hatásainak értékelésére, a Szakmai Testületet tágabb kontextusba helyezve arról beszél, hogy a magyar vízilabdát alakító szakemberek számára egy olyan fórum ez, ahol egymást inspiráló, gondolatébresztő felvetések hangozhatnak el. Ezt követően megkéri Märcz Tamás szövetségi kapitányt, hogy értékelje a nyári eseményeket, különös hangsúllyal a tanulságokat, újdonságokat kiemelve.
Märcz röviden utalt az Elnökségnek benyújtott szakmai beszámolójára, s az elmúlt hónapok felkészülési ütemére, majd egyből az egyik legizgalmasabb témával, a VB csapat kialakításával kezdte előadását. Mint mondta, egy olyan acélos védelem összerendezése volt a célja, ami nemcsak hátul állja meg a helyét, hanem egy centert ért esetleges sérülés után a támadásban is plusz opciókat jelenthet (gondoljunk páldául Decker Ádám centerjátékára). Ugyanakkor kevésnek találja a komplex, több poszton bevethető játékosok számát, s az egyik fő teendőt is ebben látja: előtérbe kell kerülnie az univerzális képzésnek.
A másik fontos előrelépési lehetőségünk, a gyorsaság fejlesztése. Olyan gyorsaságé azonban, ami nem megy a technikai kivitelezés kárára. A cél tehát a helyes sportági mozgásforma megtartása mellett elérhető legnagyobb sebesség lenne. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy már utánpótlás korban olyan edzők dolgozzanak a gyerekekkel, akik folyamatosan javítják a hibákat és visszajelzést adnak végrehajtás pontosságáról.
Érdekes epizódként említi, hogy az OSC BL selejtezős találkozóján a Canottieri Napoli ellen, két olyan gól is született a magyar csapat kárára, amit a magyar bajnokságban nem adnának meg. A mérkőzés delegátusával beszélgetve derült ki, hogy már a budapesti világbajnokság előtt változott a szabály. Azt javasolja a szövetségi kapitány, hogy állásfoglalást kéne kérni az MVLSZ illetékes bizottságától, hogy hogy lehetséges ez? (Az említett szituáció, az 5 méteren belüli, labda nélküli kiállítás elvégzésére vonatkozik. Perisic LEN delegátus szerint, csak akkor kell késleltetni az elvégzést, ha nem egyértelmű, hogy ki a kiállított játékos.) Szintén a szabályértelmezéseknél maradva említi meg, hogy a máltai U17-es EB-n minden kapustámadás egyből kiállítással volt szankcionálva. A hazai gyakorlattól eltérő jelentős különbség az is, hogy kapuval szemben lévő támadó játékost támadva, a kint lévő két kéz, nemzetközi szinten akkor is kiállítás, ha ez nem szemből, hanem oldalazva történik. A centerjátékkal kapcsolatban pedig nemzetközi trend, hogy a csatár bujkálása egyből kontra faultot ér.
Märcz Tamás meglátása szerint gyorsulni elsősorban labdatechnikában kell, a védőtől megfelelő távolságot tartva. Alapvető hibának látja, hogy fórban és zóna ellen túl közel mennek a támadó játékosok a védőkhöz. Ez, különösen a védekezés evolúciójának köszönhetően, aminek következtében sokkal gyorsabban érnek oda a támadó játékosra a védők, csökkenti a rendelkezésre álló reagálási időt.
Szintén a támadó játékhoz tartozik, hogy sokszor túlságosan a sémákhoz, figurákhoz ragaszkodunk és nem elég erős a góllövési szándék- mondja Sydney olimpiai bajnoka. A séma a kreativitással ötvözve lehet igazán hatékony.
Fontos továbbá a felúszás sebessége. Mindenekelőtt az első sornak kéne gyorsan felérnie, ha viszont ebből nem alakul ki helyzet, akkor le kell menniük 2 méterre, lehetőséget adva a csapat másik felének. Többet kéne talán gyakorolni -teszi hozzá Märcz-, a 6-5-ös, 6-6-os leúszásokat.
Az Universiade kapcsán említi meg, hogy kifejezetten örült, hogy játszottunk a japánok ellen, mert érdekes feladat volt a kellemetlen játékukkal taktikailag megküzdeni. A pálya széthúzása volt a sikerünk titka. Ugyanakkor a 'japán védekezés' veszélyes fegyver lehet, főleg egy képzett és fizikailag is erős csapat kezében.
Visszakanyarodva a világbajnokságra, a taktikával kapcsolatban úgy véli, hogy néhány játékost zavar a túlzott taktikai repertoár; ezért ezt folyamatosan szűkíteni kellett, főleg a támadás esetében. Ennek pozitív hozadéka volt, hogy a Varga Dumi kategóriájú zsenik klasszisa nagyobb teret kapott.
Utolsó gondolatként a szakirányú továbbképzések, konferenciák, mérések fontosságát hangsúlyozza a szövetségi kapitány. Sajnos statisztikákban, mérésekben le vagyunk maradva a többi sportággal szemben, pedig sok mindent mérni kéne.
Faragó megköszöni az előadást, s reflexiójában arról beszél, hogy az új generációból hiányzik az alázat, a szakma tökéletes elsajátításának az akarása. A komplexitáshoz javasolja a 3-3, 4-4 elleni játékot, a játékgyorsasággal kapcsolatban pedig a passzolás kultúrájának a fontosságát említi. Utóbbihoz példának a 'liftező passzolást' állítja szembe a görög, olasz csapatok fórban mutatott, magasan kiemelkedett, pontos passzjátékával.
Horváth János KSI vezetőedző emlékeztet arra, hogy Benedek Tibor és Horkai György csináltak egy szakmai minimumot, videókkal kiegészítve, amit a Szövetség ajánlása alapján a klubokban használni kéne. Ráadásul mindez mankót jelenthet a dolgozni akaró, de ötletekre szoruló kollégák számára is. Tapasztalata szerint azonban az UP válogatottba érkező játékosok 60-70%-a nem is ismeri ezeket a feladatokat. Kovács István, Vad Lajos, Benedek Tibor és Märcz Tamás is egyetért az ifi válogatott szövetségi kapitányával és közösen javasolják, hogy az említett anyag, helyenként frissítve és a kapusokra vonatkozó részekkel kiegészítve újra kerüljön a figyelem középpontjába, s a Szövetség az ajánlásnál erősebb eszközökkel is éljen. Akár a TAO támogatás feltételei közé is kerüljön fel a szakmai minimum tanítása, ismerete, gyakoroltatása. Kovács István az ehhez kapcsolódó felméréseket -amit szövetségi edzők végeznének-, s az UP Bizottság bevonásának szükségességét emeli még ki. Vad Lajos pedig kézilabdás példának a szakfelügyelői rendszert említi, ő is a számonkérés fontossága mellett állva ki. Märcz előadásához pedig azt teszi hozzá, hogy az is gyorsulási lehetőség lenne, ha a labda gyors feljuttatására törekednénk, s a megszerzése után nem a kapusnak adnánk haza.
Benedek Tibor szerint nem fordulhat elő olyan a magyar vízilabdában, hogy a BL forduló után derül ki egy olyan szabálymódosítás, ami akár a továbbjutást is befolyásolhatja. A szakmai minimummal, elvárható közös ismerettel kapcsolatban pedig úgy érvel, hogy a legmagasabb szintig érződik ennek a hiánya, ugyanis egy játékos csak azt a tudást tudja bevinni a válogatottba, amit évközben a klubjában gyakorol. A taktikai repertoárból külön kiemeli az UVSE szakvezetője, hogy a kapufás játék fontosságát már fiatal korban tudatosítani kell a játékosokban.
Befejező előadásként Horváth János oszt meg pár gondolatot a máltai U17-es EB kapcsán. Nagy újdonságról, szakmai újításról nem tud beszámolni, de meglepetések, üde színfoltok voltak, amiket tapasztalt. Ezek között említi, hogy a spanyolok, oroszok nagyon jól szerepeltek. Előbbiekkel kapcsolatban hozzá kell tenni, hogy akadémiai rendszerben készül a válogatottjuk, ami heti 6-8 közös edzést jelent. Ennek előnyeit élvezik összeszokottságban és pontosságban. A mezőny erejét és kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy a 4 csoportgyőztes (köztük a szerb és az olasz nemzeti együttes) nem jutott be a legjobb négybe, ill. nem volt olyan csapat a tornán, aki ne kapott volna ki. A magyar csapat problémái közé tartozott, hogy válogatottunk két centere a klubjában alig centerezett, ami nagy hátrány volt az EB-n.
Utolsó gondolatként Földi László és Vincze Balázs osztják meg korábbi nemzetközi kupa tapasztalataikat, hogy mennyire gyakori volt, hogy egy-egy adott delegátus sajátosan értelmezi a szabályokat. Babarczi Roland pedig, aki 'utazó misszionáriusként' járja a vidéki bázisokat örömmel számol be róla, hogy milyen kedvező jeleket lát. Mind a számokban (269 gyermek csapat indult tavaly a bajnokságokban), mind pedig a képzésben magában.
Faragó Tamás megköszöni a beszámolókat, hozzászólásokat és felkéri Benedek Tibort, hogy a következő alkalommal tartson egy előadást.
Az MVLSZ Szakmai Testület élve jogával, az alábbi ajánlásokat teszi az Elnökség felé:
- frissítse, egészítse ki a szakmai minimumot, s bizonyos szintű alkalmazását, ismeretét tegye kötelezővé. Ezek elmulasztása esetén gondolkozzon el az esetleges szankcionálhatóságon, akár a TAO költségvetést illetően is
- kérjen magyarázatot az illetékes bizottságától az OSC-Canottieri Napoli mérkőzésen történt szabályismereti problémával kapcsolatban. Hogy történhetett meg, hogy erről a módosításról nem tájékoztatták a magyar csapatokat?
Dr. Faragó Tamás elnök
Dr. Nádor Zsombor titkár
Budapest, 2017. 10. 03.
Szövetségi hírek
Szakmai Testület
faragó tamás