Hogy tetszik a csapat a kapuból?
Alakul – igazából két hete dolgozunk együtt, előtte néhányan már edzettünk két hetet, azaz nekünk ez a negyedik. Most összességében ott tartunk, ahol kell. Az Universiadéig még van két hetünk, illetve, ha azt veszem, hogy a csoportmérkőzések még nem számítanak élet-halálnak, akkor további egy. Azaz össze tudunk szokni, és még azt a puskaport sem kell ellőni, amire az egyenes kieséses szakaszban lesz szükség.

Kitűztetek valamilyen fiksz célt magatok elé?
Az ellenfelektől is függ majd, mennyire lesz nehéz az út, de egyértleműen érem-, sőt, aranyesélyes csapatnak tartom magunkat.

Az Universiade-válogatott kissé fura intézmény: kétévente áll össze egy ilyen csapat egy nyárra – mi jelenti számotokra a motivációt, azon túl persze, hogy magyar vízilabdázók vagytok, azaz a győzelem mindenütt elvárás?
Azért a nyári olimpia után a létszámot tekintve a második legnagyobb sportesemény az Universiade. Azon túl, hogy ott az országunkat, a nemzetünket képviseljük, a sportágunkat, az egyetemünket, főiskolánkat, az is fontos szempont, hogy aki komolyan veszi a vízilabdát, aki még szeretne felnőttválogatott lenni, az itt egyértelműen felhívhatja magára a figyelmet. Persze, ez egy lépcsőfok, innen nem vezet egyenes út a válogatottba, de hogy felfigyelhetnek az emberre, az biztos.