Egyéb
Jó ember nagy napja – Isten éltesse a 80. születésnapját ünneplő dr. Tóth Gyulát!
2020. szeptember 26. 12:18
A szentesi és a magyar vízilabdasport emblematikus alakja 80 esztendős. Játékosként kétszeres gólkirály volt, a női válogatottat szövetségi kapitányként többek között világbajnoki- és Európa-bajnoki címig vezette, amivel azokban az időkben kvázi életben tartotta a női pólót.
Van abban valami sorszerű, hogy a 2020/2021-es női élvonalbeli bajnokság ma indult el. Van, hiszen abban, hogy Magyarországon egyáltalán létezhet a hölgyek küzdelme, felettébb nagy érdemei vannak.
Vagy annál is nagyobbak…
Nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy edzői pályafutásának legnagyobb sikerének azt tartja, hogy az elnökségben nyolc éven keresztül vívott harca eredménnyel párosult, ergo életben maradt, életben tartotta a női vízilabdát.
Mondta ezt egy olyan mester, aki tíz évig volt szövetségi kapitány, aki világbajnokságot, Európa-bajnokságot nyert a válogatottal, aki BEK-győzelemre, tíz bajnoki címre, kupasikerekre vezette a Szentest.
Kijelentéséből kristálytisztán tükröződik, a mindene volt, vagy éppen az a mai napig a női vízilabda.
A kispad felé korábbi edzője, Brandi Jenő terelte, mert az olimpia bajnok hamar észrevette, milyen vezérszerepet játszik a medencében. Hamar a szentesi férficsapat kispadján találta magát, bajnoki ezüstöt ünnepelhetett a csapattal.
Amúgy mindössze 13 évesen kezdett el úszni, a Csepeli Vasasban Lakó István volt az első edzője, de tíz hossz laza gyors leúszása annyi időt vett igénybe, hogy udvariasan átirányították a vízilabdázókhoz. A Budapesti Vasasban Hegedűs István foglalkozott vele, folyamatosan javult az úszása, és végül centerként kezdett el szárnyalni. Oly minőségben, hogy kétszer is gólkirály volt a bajnokságban, válogatott lett, és végül az utolsó keretszűkítésnél maradt ki a tokiói olimpiát nyert csapatból.
A sport mellett komolyan tanult, állatorvosi diplomát szerzett, és dolgozott, dolgozik is a szakmában – hogy itt is milyen nívót képvisel, jól mutatja, hogy szeptember 7-én az Állatorvostudományi Egyetem 234. tanévét idén nyitó eseményen az egyetem Díszpolgári címét ítélte oda neki a szenátus, s vehette át Kövér Lászlótól, a Magyar Országgyűlés elnökétől (miként megtehette ugyanezt dr. Faragó Tamás, dr. Kemény Dénes, dr. Sárosi László is), valamint az egyetem vezetőitől.
Amúgy igazi vízilabdás família az övé, hiszen három gyermeke is ezt a sportot űzte (Gabriella és Noémi is tagja volt az 1994-es világbajnok csapatnak, majd utóbbi 2004-ben olimpiai bajnok lett Olaszország színeiben; Gyula Szentesen pólózott, s lett edző), s unokáig többsége is ezt teszi.
S hogy milyen ember dr. Tóth Gyula?
Miként ő jellemzi önmagát, barátságos, segítőkész, vicces.
Egyiket sem cáfolnánk, sőt!
E sorok írója is mindhármat megtapasztalhatta, éppen ezért összefoglalva két szóban jellemezné: jó ember.
Isten éltesse jó egészségben még nagyon sokáig!
Vagy annál is nagyobbak…
Nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy edzői pályafutásának legnagyobb sikerének azt tartja, hogy az elnökségben nyolc éven keresztül vívott harca eredménnyel párosult, ergo életben maradt, életben tartotta a női vízilabdát.
Mondta ezt egy olyan mester, aki tíz évig volt szövetségi kapitány, aki világbajnokságot, Európa-bajnokságot nyert a válogatottal, aki BEK-győzelemre, tíz bajnoki címre, kupasikerekre vezette a Szentest.
Kijelentéséből kristálytisztán tükröződik, a mindene volt, vagy éppen az a mai napig a női vízilabda.
A kispad felé korábbi edzője, Brandi Jenő terelte, mert az olimpia bajnok hamar észrevette, milyen vezérszerepet játszik a medencében. Hamar a szentesi férficsapat kispadján találta magát, bajnoki ezüstöt ünnepelhetett a csapattal.
Amúgy mindössze 13 évesen kezdett el úszni, a Csepeli Vasasban Lakó István volt az első edzője, de tíz hossz laza gyors leúszása annyi időt vett igénybe, hogy udvariasan átirányították a vízilabdázókhoz. A Budapesti Vasasban Hegedűs István foglalkozott vele, folyamatosan javult az úszása, és végül centerként kezdett el szárnyalni. Oly minőségben, hogy kétszer is gólkirály volt a bajnokságban, válogatott lett, és végül az utolsó keretszűkítésnél maradt ki a tokiói olimpiát nyert csapatból.
A sport mellett komolyan tanult, állatorvosi diplomát szerzett, és dolgozott, dolgozik is a szakmában – hogy itt is milyen nívót képvisel, jól mutatja, hogy szeptember 7-én az Állatorvostudományi Egyetem 234. tanévét idén nyitó eseményen az egyetem Díszpolgári címét ítélte oda neki a szenátus, s vehette át Kövér Lászlótól, a Magyar Országgyűlés elnökétől (miként megtehette ugyanezt dr. Faragó Tamás, dr. Kemény Dénes, dr. Sárosi László is), valamint az egyetem vezetőitől.
Amúgy igazi vízilabdás família az övé, hiszen három gyermeke is ezt a sportot űzte (Gabriella és Noémi is tagja volt az 1994-es világbajnok csapatnak, majd utóbbi 2004-ben olimpiai bajnok lett Olaszország színeiben; Gyula Szentesen pólózott, s lett edző), s unokáig többsége is ezt teszi.
S hogy milyen ember dr. Tóth Gyula?
Miként ő jellemzi önmagát, barátságos, segítőkész, vicces.
Egyiket sem cáfolnánk, sőt!
E sorok írója is mindhármat megtapasztalhatta, éppen ezért összefoglalva két szóban jellemezné: jó ember.
Isten éltesse jó egészségben még nagyon sokáig!
Vízilabda hírek
tóth gyula