Eb 2020: csillagászat medencetérben

2020. január 27. 01:55

Férfiválogatottunk aranyérmes lett az Európa-bajnokságon - szubjektív értékelésünk következik!

Fotók: Kovács Anikó/MVLSZ

„Fantasztikus látni a szemekben a csillogást."
Az előző Európa-bajnokságon legfőképpen a nap csillogott, méghozzá vakítóan a szemükbe, főként a 7. helyért zajló korai helyosztón, amit az oroszok ellen sikerült elveszíteni, s lett így nyolcadik a csapat. Eltelt másfél esztendő, most pedig állunk a Duna Aréna lelátóján, fátyolos tekintettel nézzük a vízben zajló mámoros ünneplést, nézzük a ceremóniát, az aranyérmek nyakakba akasztását, énekeljük a játékosokkal és hatezer társunkkal a himnuszt, csodáljuk a csapatot.
Hogy miként történhetett másfél esztendő alatt ekkora fordulat?
Nyilvánvalóan válasz lehetne, és talán nem járnánk túlságosam messze az igazságtól, ha a Varga Dénes, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert bajnoktrió visszatérésének hatásait kezdenénk boncolgatni, ugyanakkor legalább annyira nyilvánvalóan igazságtalan lenne a társak irányába, ha ennyire lecsupaszítanánk a történetet. Merthogy itt és most a medencében egy módfelett egy irányba húzó, strukturálisan parádésan összerakott csapatról van szó. Olyan csapatról, amelyben mindenki tudja a dolgát, amelyben a világmegváltás afféle közös húzóerő, mintsem individuális mozgatórugó, amelyben a vízbeli kohézió a maga természetességével tereli egy irányba az urakat. Az összkép valós kifejtése végett azonban mégiscsak ki kell térni egy játékosra, „A játékosra", azaz Varga Dénesre, aki, ha fogalmazhatunk úgy, második fénykorát éli. Személyében ugyanis olyan vezére van a társaságnak, aki a csúcsok megmászásában az elengedhetetlen kategóriát képviseli - és nem feltétlen a szédületes elődöntős csavargóljára vagy a fináléban utánozhatatlan csuklóval, lazán elengedett találatára vagy egyéb zseniális performanszaira gondolunk, sokkal inkább a karmesteri pálca szakszerű használatára, a társak előtt is hiteles mondatokra, cselekedetre. Az már „csak" mellékes, hogy mindehhez MVP-cím is társul - klasszisát ismerve mondhatjuk, az egyikből egyenesen következik a másik...
Természetesen ott, Barcelonában sem a nyolcadik helyre volt taksálva a csapat, kapitányostul, játékosostul, szurkolóstul mindenki tudta, több van, sokkal több van az együttesben, ám talán ahhoz, hogy most felállhatott a Duna Arénában, fél évvel az olimpia előtt a dobogó tetejére, szükséges volt arra a mélységi kirándulásra is. Azóta világkupa-arany, Európa-kupa-arany, vb-elődöntő igazolta, egyre markánsabb ez a történet, fokozatosan előre lépve momentán abszolút joggal írhatjuk le: beérett, aminek be kellett érnie.
A kapitány gondosan összerakott stábjával nem pusztán fórokban, hátrányokban, M-zónában, etc., látta a jövőt, a mentális felkészítésre, a körülmények optimalizálására is legalább annyi időt fordított, s lőn. Nagy Viktor újra felépítette magát, s lett a kontinensviadal egyik hőse, a korábban a válogatott 13-mat illetően „ingázó" Angyal Dániel így vált elképesztően biztos ponttá, vagy említsük Mezei Tamást, aki drámai betegség után kezdett szinte mindent elölről, s miután hittek benne, lett ismét tarthatatlan középcsatár. (Szubjektív a szubjektívban: amit a montenegróiak ellen művelt, az számomra a legmeghatóbb résztörténete a kéthetes férfi viadalnak.)
Hét ferencvárosi, három OSC-s, két szolnoki és egy egri pólós alkotta együttes koronáztatott most meg, őket ünnepeli most teljes joggal a nép, hogy mennyire élvezhetik ki a diadalt, azzal kapcsolatosan Kósz Zoli mondta még a kezdés előtt, hogy „Hétfőn este már edzés a klubban, biztos nagyon lelkesek lesznek..." No, igen, az élet nem áll meg, jönnek az új feladatok, hétvégén már bajnokik, utána BL-meccsek, pörög az egész, mint a ringlispíl.
Mindazonáltal azért momentán kicsit álljunk meg, különben is, ahogy fentebb a kapitány idéztük, „Fantasztikus látni a szemekben a csillogást."
Märcz Tamás, bizony, tud, nagyon valamit. Éppen ezért a „Látjuk azt, miben kell még fejlődnünk ahhoz, hogy ne csak esélyesként, hanem nagy esélyesként menjünk ki az olimpiára, és ott valami nagyot tudjunk alkotni" megfogalmazása után talán nem bánja, hogy mi már alig várjuk azokat a tokiói meccseket.
A csillogás végett.

a.z.


Galéria

A többi képért kattintson a képre!



E.ON Férfi OB I

FTC Telekom - Szolnoki Dózsa

2020. febr. 29. 15:30

EB 2020: HUN-ESP 9-9 (5-4) - 2020.01.26. (Fotók: Kovács Anikó)
EB 2020: HUN-NED 10-8 és ESP-RUS 13-12 - 2020.01.25. (Fotók: Kovács Anikó)
Közreműködők, egyesületek
Bizottságok