Tóth László először edz nőket, rögtön a négyes döntőbe került csapatával, de az elődöntőn már nem sikerült túljutni. A bronzérmek átadásakor szomorkásan figyelte a lányait, majd megtapsolta őket.

Mit látott a lányok arcán az éremátadás során?
Csalódottak voltak, de ez természetes. Viszont nagyon jót küzdöttek. Volt három-négy alkalom, amikor a négy-ötgólos hátrányból fel tudtunk jönni két gólra. Akkor kellett volna még egy pici, ami most hiányzott. Nem tudom, hogy mi, nem tudom, hogy hogyan, de akkor hiányzott. Akkor a végjáték is szorosabb lett volna.

Nagyjából egyébként erre számított?
Igen. Nagyon jó kis kupameccs volt, jót küzdöttünk. Általában a nagy meccseinken van egy periódus, amikor nagy helyzeteink vannak, de góltalanság következik. Ezen kell javítani, hogy ez az időszak eltűnjön. A bajnokságban megpróbáljuk majd ezt kiküszöbölni.

Fotó: Kovács Anikó

Kollégája, Mihók Attila természetesen elégedettebb lehetett. A meccs után fogadta a gratulációkat és a telefonhívásokat.

Ez nehéz is volt, meg nem is, igaz?
Igen, én is így gondolom, és Tóth Laci is így gondolhatja. Voltak olyan periódusok a meccsen, amikor tényleg olyan játékot nyújtottunk, amilyet szerettem volna, és voltak olyan részek közvetlenül ezután, amikor nem igazán hittem el, hogy ez ugyanaz a mérkőzés. Amikor egy megnyugtató előnyhöz jutottunk, akkor úgy próbáltuk ezt lefixálni, hogy pontatlanokká váltunk, és pozíciókat vesztettünk. Mondtam is a lányoknak a meccs közben, hogy egy olyan csapat ellen játszunk, amelyik kegyetlenül kihasználja, ha hibázunk. Részben jó, hogy így volt, hiszen egy nagyon jó meccset játszottunk, és a lányok megint profitálhattak a tapasztalatokból. A vízilabdát négy negyeden keresztül, csak folyamatos koncentrációval lehet játszani. Úgy érzem, ezt a meccset többször is megnyertük.

Győri Eszter jól játszott a Dunaújváros ellen, így az éremátadás után a csokidesszert csak egy kicsit vigasztalta:
„Persze, nagyon csalódottak vagyunk, hiszen győzni jöttünk ide. Talán kicsit kisebb a kispadunk, ez dönthetett, Nem tudtuk elviselni, hogy nem mindenki játszott csúcsformában. Az elején nagyon elment az Újváros. Igaz, hogy kétszer is felzárkóztunk, de kevés volt az erőnk ahhoz, hogy sikerüljön fordítani. Tudtuk, hogy ők az esélyesek, hiszen tele vannak válogatott játékosokkal, a kispadon is, de úgy érzem, hogy semmivel sem vagyunk rosszabb csapat, és a bajnokságban jövő héten visszavágunk”.

Menczinger Kata mosolyogva nyilatkozott, nem véletlenül, két góllal és remek játékkal járult hozzá a győzelemhez:
„Egy kupaelődöntőt sosem egyszerű lejátszani. Nagyon nagy volt a tét, de szerencsére az elején nagyon oda tudtunk figyelni, és így nagy előnyre tettünk szert. A lendületünk pedig kitartott a végsőkig. Alapvetően a védekezésünk volt rendben, Kasó Orsival az élen. Nincs megállás, az aranyért megyünk vasárnap.”