Egy-egy „lövésmentes” fór vezette be a mérkőzést, majd egy hazai labdavesztést követően Kis Gábor meglepően nagy előnnyel érkezett a szegedi kapu elé, és kihasználta a kínálkozó lehetőséget (0-1). A Szeged egy időkérést követően került táblára, Szivós Márton lőtte ki a hosszút emberelőnyben, ugyanez nem sikerült Vámos Mártonnak a másik oldalon. Decker Attila aztán kikapta Jansik Szilárd lövését hátrányban – így 1-1-gyel zárult az első nyolc perc.

A második rész elején sokkal jobb volt a Szeged, Lukas Seman a falból bepasszírozta Szivós remek passzát fórból, majd Kiss Csaba is bevert egy előnyt, igaz, a labda Hosnyánszky Norbert blokkjáról pattant be. Nagy Viktor gond nélkül védte Török Béla fórból érkező lövését, kisvártatva pedig Juhász és Szivós elspriccelt kettő az egyben, ám a keresztpassz után Decker Attila földöntúli bravúrral védte Marci kapáslövését. Itt fordult először nagyot a meccs, ugyanis a következő vendégfórt Stefan Mitrovics bevarrt a léc alá – így lett 4-1 helyett 3-2, ráadásként Szivós a lécre vágott egy ötméterest is, avagy a Szolnok valahogy kijött a szorítósarokból, holott úgy festett, erősen meg van fogva a vendégcsapat.

Decker Attila 57 százalékkal védett

Aztán a trend folytatódott: Tóth Márton kihagyott egy fórt (Jansik Dávid blokkolt elsőrangúan), átellenben pedig Hosnyánszky a szélről keményen bevágott egy emberelőnyt, s lett 4-2 helyett 3-3. Egy szép Juhász-bejátszásból Decker Ádám húzott gólt előnyből – öccse hiába próbálta leszedni az ívelést –, ám a túloldalon Hosnyánszky is remekül játszotta meg a falban Pásztor Mátyást. A szegediek viszont ismét elindultak lefelé a lejtőn, Jansik Szilárd ugyanis kifejezetten randán, vagy harminc centivel tévesztette el a kaput a soros szegedi ötméteresnél. Aztán Decker odaért Szivós újabb, félziccerből érkező lövésére, átellenben viszont Mitrovics újfent nagy gólt lőtt emberelőnyből, így immár a Szolnok vezetett (4-5).

Az utolsó negyedben egy ideig a kapufa óvta a szegedieket, Mitrovics a falból, Pásztor ejtésből találta el a lécet, míg Szivós megemberelte magát, és egy „szubkontrából” – a harmadik kontra egymás után – végül csak sikerült megtalálnia a rést Decker keze és a kapufa között. Csakhogy ekkorra már nagyon felpörgött a Szolnok, Zsivko Gocsics egy passz után bődületes kapufás gólt lőtt fórból, ám erre jött Szivós újabb pazar gólja, egy bemozgást követően húzta be Decker Ádám passzát (6-6, 5:37-tel a vége előtt).

És az igazi izgalmak még csak ezután következtek... Szivós harcolt ki fórt, ám Semanra szépen odaért Gocsics, a túloldalon időnél Vámos Mártonra nem mentek rá, ő pedig – azok után, hogy egy perccel korábban szintén telibe trafálta a bal kapufát – valami egészen elképesztő gólt pattintott hét méterről (6-7), ám még mindig volt hátra négy perc, aminek a kipontozódott Kis Gábor nélkül vágott neki a vendégcsapat.

A szegediek kezében ott volt a lehetőség az egyenlítésre: kaptak egy fórt, ám a megjátszás akadozott, a végén Szivós hátulról lőtt, védte Deckert. Aztán még egy előny, ekkor bejutott Decker Ádámhoz a labda a falba, öccse azonban odaért a húzásra. Aztán jött egy harmadik előny, ami Hosnyánszky „kiszólása” okán dupla fórra változott, csakhogy hat a négy ellen sem ment: Tóth Márton a kapásszélről a kapufát találta el. És a három eltékozolt lehetőség visszaütött: több ugyanis már nem akadt, 32 másodperccel a befejezés előtt emberelőnyt kaptak a vendégek, Kovács István pedig meglehetősen egyértelmű taktikai utasítással látta el játékosait: „Megöllek, ha ellövöd, b... meg!” Nem is lőtték el, csak a legvégén: abból viszont akkora gól lett, hogy még: Vámos Marci 4 másodperccel a befejezés előtt tette még varázslatosabbá a vasárnap délutánt.

Azaz hivatalosan a világbajnok balkezes volt a meccsnyerő embere a Szolnoknak, ám a vendégek Decker Attilának lehetnek hálásak: az 57 százalékos mutató, plusz a megfogott ziccerek okán ő volt a mérkőzés igazi hőse. Azaz a Decker-famíliában most ő a boldogabbik, míg Jansikéknál a báty, Dávid távozott az uszodából mosollyal a száján.

Kovács István, a Szolnok szakmai igazgatója: 
„Nagyon jó egyéni teljesítmények döntöttek a javunkra, legelébb is Decker Attiláé. Pedig nem indultunk jó előjelekkel, hiszen Alekszics kiesése érzékeny veszteség volt számunkra. A kulcs talán az volt, hogy nagyon sok emberhátrányt tudtunk kivédekezni, remekül küzdött a csapat, taktikusan, jól játszottunk, különösen a második félidőben. Az utolsó negyedben tényleg emberfeletti munkát végzett a csapat, csak gratulálni tudok minden játékosnak. Ez a jó teljesítmény erőt adhat – ugyanakkor igazán az az örömteli, hogy akármennyi is az eredmény, a csapaton most már látszik: van tartása. Ezért is tudtunk visszajönni mínusz kettőről.”

Vincze Balázs, a Szeged vezetőedzője: 
„A mérkőzés fordulópontját a mi támadásaink jelentették, amelyeket ezen a napon nem tudtunk megfelelően befejezni. Helyzeteink, ziccereink voltak, rengeteg előny, két ötméteres – mind kimaradt. Sajnos, az utóbbi időben azok a meccsek elkerültek minket, amelyeken lemérhettük volna, miként lehet felfokozott állapotban jó teljesítményt nyújtani. Jól játszottunk az elmúlt hetekben, de az ellenfelek meg sem közelítették azt a szintet, amit a Szolnok képvisel. A mai mérkőzésnek annyi a hozadéka, hogy mindenki lépett egyet előre, és felmérheti, kinek milyen felelőssége van abban, hogy ez a csapat még jobban tudjon játszani. Sajnos, az utolsó ilyen alkalom még szeptember közepén volt, az Eger ellen, még sátor sem volt... Mennünk kell tovább, hiszen azt terveztem, hogy az alapszakaszban hasonlóan jól fogunk szerepelni, mint tavaly – ez most annyiban borult, hogy az előkelő helyezéshez a rangadókat meg kell nyerni otthon, de még van lehetőség javítani.”

Decker Attila: 
„Ilyen régebben nem volt, most már van, hogy számítok egy olyan keresztpasszra, ami után tudtam védeni Szivós Marci lövését. Ez a tapasztalat, már ismerem őket, mint a rossz pénzt, és megpróbálok túljárni az eszükön. Ennek ellenére százból egyszer marad ki egy ilyen ziccer – de nem baj, hogy most így alakult, mert ha ez nem jön be nekem, akkor 4-1 után lehet, hogy a Szeged nyeri a meccset. Egyébként még mindig nem volt jó a játék, mert mi tudunk ennél ötven százalékkal is jobbat nyújtani. Ez olyan nagyon őszi teljesítmény volt, annak örülök, hogy így is tudtunk nyerni. Ha majd hetven-nyolcvan-kilencven százalékot nyújtunk, akkor nincs ellenfél, aki le tudna győzni bennünket. Ez nem nagyképűség – a csapat összetételének ismerete mondatja ezt velem.”

Eredmény - ob I., 8. forduló

A-HÍD Szeged–Szolnoki Dózsa-Közgép VSC 6–8 (1–1, 2–1, 1–3, 2–3)
Játékvezetők: Vogel Gábor, Fekete Balázs

SZEGED: Nagy V. – Tóth M., Szivós 3, Decker Á. 1, Seman 1, Juhász, Kiss Cs. 1. Cserék: Jansik Sz., Sánta, Hegedűs, Molnár T., Kunac, Vincze M. Vezetőedző: Vincze Balázs
SZOLNOK: Decker A. – Mitrovics 2, Hosnyánszky 1, Jansik D., Kis G. 1, Gocsics 1, Vámos 2. Cserék: Vörös, Pásztor 1, Török, Hangay. Szakmai igazgató: Kovács István

Gól/emberelőny: 3/16, illetve 5/14 
Ötméteresek: 0/2, illetve –
Kipontozódott: Juhász (25. p.), Kis G. (29. p.), Török (30. p.)
Cserés kiállítás: Hosnyánszky (31. p. – beszédért)