Mint beszámoltunk róla, a BENU fiú ifjúsági bajnokság négyes döntőjében vasárnap a helyosztókat rendezték. Miután a bronzmeccset 13–9-re az UVSE nyerte az Eger ellen, következett a finálé. A Laky Károly Uszodában telt ház előtt, remek hangulatban, nagy meccsen 12–11-re a BVSC győzött a KSI ellen, így 15 év után ünnepeltek ifi bajnokcsapatot a Szőnyú úton. Beszámolónk után ezúttal a négy edző értékelését közöljük.

Kemény Kristóf, a bajnok BVSC edzője: „Nehéz ilyenkor bármit is mondani… Szeretném mindenkinek megköszönni, aki hozzájárult ehhez a sikerhez. Szeretném megköszönni a játékosoknak, a vezetőknek, az egyesületnek, a családtagjaimnak, a barátaimnak, mindenkinek, aki támogatott, aki bízott bennem, bízott bennünk. Ezt az élményt köszönöm nekik, köszönöm, hogy a részese lehetek, ez felbecsülhetetlen számomra. Tényleg nem találok erre szavakat… Kétszer nyertük meg a bajnokságot: egyszer szeptember közepétől május végéig, egyszer pedig most a hétvégén. Ez azt gondolom, hogy önmagáért beszél, kétség sem férhet hozzá, hogy mi vagyunk a legjobb csapat. Természetesen ezért kezdtünk dolgozni a szezon elején, mindig győzni akarunk. Nagyon boldog vagyok, hogy elértük a célunkat!”

Horváth János, a bajnoki ezüstérmes KSI edzője: „Úgy gondolom, nem fáradtságról van szó, hiszen egy döntő mérkőzés nyilván ad plusz adrenalint is, kompenzál mindenféle fáradtságot. Inkább azt mondom, hogy buta hibákat vétettünk. Meg volt beszélve az emberelőnyös játékunk, hogy mit csinálunk, ehhez képest három negyedig képtelenek voltunk megcsinálni egy olyan figurát a BVSC védekezésére, amit a gyerekbajnokságban tudni kell… Ez döntötte el a meccset. Mindenképpen gratulálok a BVSC-nek, mert ötször találkoztunk ebben az évben, háromszor nyert, kétszer mi, megérdemelte a bajnoki címet! Ugyanakkor a saját csapatomnak is gratulálok, mert magas színvonalon, két fronton két vasat tartva a tűzben ott voltunk végig. Mint már korábban nyilatkoztam, kettőt nyerni az nagyon ritka, nem is sikerült. Büszke vagyok a játékosaimra, és most nagyon sajnálom őket. De miután az ob I-be szerettünk volna visszajutni mindenképpen, abból a szempontból nincs is hiányérzetem, hogy az elmúlt két évben mi nyertük az ifjúsági bajnokságot, szinte minden játékosomnak van ifi aranyérme. Ma jobb volt a BVSC, ezért nem tudunk mást csinálni, mint gratulálni.”

Dávid Zoltán, a bajnoki bronzérmes UVSE edzője: „Az eredmény azt mutatja, sikerült felrázni a társaságot. Én is nagyon elfáradtam tegnap, ők is elfáradtak, ebbe a mai meccsbe is belefáradt az ember, meleg is volt nagyon. Érzelmileg végigcsinálni ezt a két találkozót, nagyon nehéz volt, egyszer kikaptunk, egyszer nyertünk, ki kell még értékelni. Ezen a bronzmeccsen is szinte végig maximálisan oda kellett koncentrálni, hiszen csak a vége felé lett nagy a különbség. Nem azt mondom, hogy maradéktalanul megcsináltunk mindent, de most ezzel nem is akarok foglalkozni, mert az a lényeg, hogy megszereztük a bronzérmet, és ennek nagyon kell örülni. Voltak hibák, nem is kevés, de ez ilyen. Év elején nem ismertem annyira a mezőnyt, hiszen tavaly a Budapest-bajnokságot csináltam, így kicsit látatlanban a négybe jutást tűztem ki célnak. Körülbelül öt jó csapat van, akik odaérhettek a négybe, ebbe mi is beletartoztunk, de nagyon küzdeni kellett érte. Év közben ebből látszódott, a négybe jutásunk simán meglesz, sőt félévkor még második helyen álltunk a KSI mögött. De azt hozzá kell tennem nekem is, amit Horváth Jani is elmondott az elődöntő után, azaz mi is nagyon sok mérkőzést játszottunk, hiszen ob I/b-ben is minél jobb eredmény elérése volt a célunk, meg is akartuk nyerni, mert az egy szint. Mivel a játékosaimnak a fele serdülő, ezért ők nagyon sok hétvégén öt meccset játszottak le. Iszonyat sorozatterhelésnek voltak kitéve, és ez látszódott is a végén, hiszen sokat hibáztunk fejben. Olyan játékosok, akik értik ezt a játékot, intelligens játékosok, és elfáradtak, ami a hosszú szezon következménye. Mindig jó azért győzelemmel zárni az évet, éremmel végképp, valószínűleg a szezon előtt ezt aláírtam volna, bár egy kicsit most savanyú a szőlő, mert azt érzem, ott lehettünk volna a döntőben, akár meg is nyerhettük volna. De így, hogy együtt ez a társaság nem sokat tudott edzeni, ez a bronzérem szép eredmény.”

Tóth Kálmán, a bajnoki negyedik Eger edzője: „Én boldog vagyok, jó csapatom van! Megmutattuk tegnap is, megmutattuk ma is, idejöttünk Egerből, liliputi csapat vagyunk, de ügyesek. Ügyesek a játékosaim, büszke vagyok rájuk, nagyon sok sikert kívánok nekik. Akik a vízilabdában folytatják, azokról biztos, hogy fogunk még hallani. Úgy gondolom, ezen évek alatt azt kapták, tőlünk, hogy bármiért az életben sokat kell dolgozni. És ha ez végigkíséri őket az egész életükben, a civil életben is, akkor adtam nekik valamit, és boldog leszek, ha találkozom velük, hiszen így volt a korábbiakban is.”

BENU fiú ifjúsági bajnokság, négyes döntő, Laky Károly Uszoda
Döntő
BVSC-Zugló–KSI SE 12–11 (2–3, 5–2, 3–1, 2–5)
Gólszerzők: Csorba T. 3, Sugár P. 2, Sólyom L. 2, Fodor O., Mladoniczky T., Batizi B., Gyenis Á., Tanczer T., ill. Bóbis B. 3, Bihácsi B. 2, Kósa B. 2, Pető A., Hevesi D., Vékony A., Horváth Á.
(Teljes jegyzőkönyv: itt)

A 3. helyért
ZF-Eger–UVSE 9–13 (3–2, 1–3, 2–2, 3–6)
Gólszerzők: Magyar M. 3, Kürti D. 3, Tamir F. 2, Melegh M., ill. Dala D. 4, Baksa B. 3, Konarik Á. 3, Busa M. 3
(Teljes jegyzőkönyv: itt)