Egy nyári utazás gyümölcse, avagy szülői tapasztalat az amerikai programról

2018. március 12. 11:25

Mert az amerikai program valóban segít: a vízilabda mellett a tanulásban, a személyiség fejlődésben.

Egy a programban részt vevő gyermek édesapja, Hanitz Zsolt osztotta meg honlapunkkal gondolatait a már jól ismert amerikai programról. Íme!
 
„A tavalyi nyár után idén ismét jelentkeztünk a H2O pólós programba. Most már „rutinos" visszatérőként jöttünk, tavaly az újszülöttek csodálkozásával, sok-sok várakozással és az ismeretlen iránti várakozás érzésével vágtunk bele.
 
Sokat lehet olvasni a programról, a gyerekek tapasztalatairól, érzéseiről, beszámolóiról. Éppen ezért most nem ezt, hanem azt szeretném veletek megosztani, hogy egy szülőnek mit jelent ez a program! Sportos család a mienk, egyedül nevelem két öttusázó és a középsőként született vízilabdázó gyermekeimet. Két nagyfiú és a kislány! Magam is sokat foglalkozok sportoló gyerekekkel, ismerem ezt a világot.  Amikor tavaly belevágtunk - olvasva a korábbi beszámolókat - a jövőbe történő befektetésnek, kalandnak, tapasztalatszerzésnek szántuk.
 
Boti alig múlt 15 éves, nem csoda, hogy féltettem, kicsit izgulva vártam, hogy mi fog kint történni?! Aggódtam, hogy miként fogja viselni, hogy fog kommunikálni, hogy boldogul a problémákkal. Utólag azt mondhatom, hogy nagyjából az történt vele, amit korábban elmondtak, amit olvastunk, amit vártunk. De mit kaptam én?
 
Boti a kiutazás előtti években egy rendkívül deviáns, nehezen kezelhető, indulatos srác volt. Alaphelyzetben is ilyen, de sok családi probléma és dráma után voltunk, megviselte őt és mindenkit. Nyögtem ennek minden vonzatát, szenvedtünk a suliban is. Elsős gimisként félévkor kettőből bukott, az utolsó utáni intőt is megkapta a suliban, a „kicsapás" szélén állt a magatartása miatt. Csak a pedagógusok hozzáállásán múlott, hogy nem így történt. Sok-sok közös tanulással, viták és napi küzdések árán sikerült az év végi bizonyítványt bukás nélkül abszolválni és úgy kiutazni, hogy ne kelljen a pótvizsga árnyékában eltölteni a kinti időt.
 
Sokszor beszéltünk telefonon, főleg az első időszakban, aztán szépen lassan csillapodtak a hívások, már-már én kérdeztem rá, hogy ugye nincs depi, nincs baj? Majd jött a válasz, hogy nem fog éjszaka felkelteni (időeltolódás), nyugodtan tegyem a dolgom, Ő is teszi, semmi baj! Azt hittem csak nyugtatgat. Aztán szépen lassan eltelt az idő és július vége lett.
 
Alig vártuk, hogy megérkezzen, már nagyon hiányzott, az egész család kiment elé. Vártuk, vártuk, majd kilépett a váróba. Az első köszönéskor, az első mondatok után láttam és éreztem, hogy egy másik Botit kaptam vissza.
 

Felnőtt, megkomolyodott, önállóvá és tudatossá vélt a kinti közel két hónap alatt. Mintha két évet mentünk volna előre az időben. Tudta mit akar, mit kell ezért tennie. Másként látott dolgokat, másként állt hozzá problémákhoz, jó és rossz dolgokhoz egyaránt, felelősséget vállalt a tetteiért és másokért. Kicserélték, nincs jobb szó rá! Aztán hamar vége lett a nyárnak és kezdődött a második év a gimiben. Féltem, hogy megint újra jönnek a problémák. Ám nem így lett, egyáltalán nem így, sőt! Önállóan, saját erőből, szülői segítség nélkül hozta a stabil félévi közepest, négyes (!) magatartással. Bukásnak se híre, se hamva, és látom, érzem, hogy ez a közepes is jobb lesz. Sokkal jobb!
 
Megtanult hinni magában, ahogy ő mondja: „a legfontosabb dolog, amit megtanultam kint, hogy mindig csak előre nézzek, sohasem hátra". Olyat kaptam, mint szülő, amit évek fáradtságos munkájával tudtam volna csak elérni. Talán és esetleg, de egyáltalán nem biztos! A két fiútestvér közötti rivalizálás mára a múlté, sok mindenben az öcskös lett a bratyó példaképe. Pedig ez fordítva volt és azt hittem, hogy ez sosem fog megváltozni. Tévedtem! És ez megfizethetetlen!
 
Ebben az évben nem volt kérdés, hogy jelentkezünk. A sors megadta nekem azt a lehetőséget, hogy legjobb barátját is benevezzük a programba és neki is megadjuk azt a lehetőséget, ami előnyükre változtatja majd meg a személyiségüket és talán az egész életüket.
 
Tudom, hogy idén ismét egy picit más Botit kapok vissza! Tele pozitív érzésekkel és tapasztalattal, klasszabb srácot, jobb pólóst köszöntök majd a reptéren!
 
Ennél jobbat nem kaphat egy apa, egy szülő!"
 
 
Ha szeretnél te is jelentkezni töltsd ki a weboldalunkon található jelentkezési lapot vagy hívj minket bátran!
Elérhetőségeink www.usa-h2opolo-opportunities.com vagy a H2O Polo USA Facebook oldalon.
 



Férfi OB I

ZF-Eger - Szolnoki Dózsa

2018. ápr. 22. 15:00

LEN Champions League 2017-2018

Szolnoki VSK - Spandau 04

2018. ápr. 18. 16:30

LEN Champions League 2017-2018

ZF Eger - Jadran Carine

2018. ápr. 18. 18:30

LEN Champions League 2017-2018

OSC Budapest - CNA Barceloneta

2018. ápr. 18. 18:30

LEN Euro Cup 2017-2018

Banco BPM SM Busto - FTC Budapest

2018. ápr. 18. 19:00

FTC-UVSE női elődöntő, 2018.04.14. (Fotók: Madar Dávid)
UVSE-FTC női elődöntő, 2018.04.07. (Fotók: Madar Dávid)
Közreműködők, egyesületek
Bizottságok