Javában zajlott a Görögország–Szerbia elődöntő, de csak fél szemmel nézték a mieink. Sőt igazán talán így sem, hiszen gondolataik láthatóan máshol jártak. A horvátok ellen 6–4-re elveszített elődöntőről voltaképpen mindannyian ugyanazt mondták: kár, nagyon nagy kár érte, hiszen nagy lehetőség előtt álltak.

Közülük öten - Horkai György kapitány értékelése után - részletesebben is kifejtették gondolataikat, megosztották érzéseiket.

Vogel Soma: „Úgy látom, hogy hasonló meccset játszottunk, mint Montenegróval – sajnos az eredmény lett más. Egészen jól kezdtünk, ám utána elkövettünk a védekezésben olyan hibákat, amelyeket nem lehet, ezeket pedig büntették. Kiugráltunk távol lévő emberekre, illetve hátrányban otthagytuk a falban az emberüket, ez többször is eladták nekünk. Ha ezeket a gólokat nem kapjuk, illetve elkerüljük a buta kiállításokat, másként is alakulhatott volna az eredmény. Persze ha azt veszem, hogy csak hat gólt kaptunk így is, mondhatom, összességében még jól is ment a védekezés, amikor megbeszéltük, hogy mélyebben zónázunk és blokkolunk, egészen jól működött, látszott a horvátokon, nem tudnak mit csinálni. Fontos tényezője volt a mérkőzésnek, hogy elől nem ment a játék. Mi azért négy gólnál sokkal többet szoktunk lőni. Ebben benne van az is, hogy nem voltunk jó lövő formában, illetve a horvát csapat nagyon jól védekezett, amit az egész világbajnokságon láthattunk. Amikor egyenlítettünk a harmadik negyedben, úgy láttam a csapaton, hogy feltüzelődtünk, elkaptuk a fonalat, de aztán mégsem… Mondunk egymásnak, hogy a bronzérem is érem, nem is akármilyen egy világbajnokságon, úgyhogy mindent megteszünk érte!”

Vadovics Viktor: „Csalódott vagyok, nem bronzéremért jöttünk, de most azt kell megszerezni. Előre kell nézni, az is szépen csillog azért. Ez lesz a csapat utolsó meccse vasárnap, úgy gondolom, mindenki beleadja majd a száz százalékot, vagy többet is, így méltó ehhez a társasághoz. Védekezés jó volt a horvátok ellen, de sajnos az övék is. Sok helyzetet kihagytunk, nehéz erről beszélni, speciel most így fél órával a lefújás után a felére nem is emlékszem… Hogy ránk erőltették az akaratukat? Igen, sajnos érezhető volt, hogy az ő játékuk tudott érvényesülni. A fórokat próbáltuk túlságosan végig játszani, amiért nem tudom hibáztatni a csapatot, mert egész nyáron azt néztük, hogy amikor jól megjáratjuk a labdát, és végig türelmesek vagyunk, akkor belőjük. Most is végigjátszottunk őket, de rá kellett jönnünk, hogy hátulról kellene lőni,m azok pedig nem mentek be… A harmadik negyedben nem volt gól sokáig, de egyenlítettünk, Gergő ziccerénél éppen vertek középen, nagyon örültem, majd Egér (Szatmári Kristóf) szemfüles gólja után tényleg úgy tűnhetett, fordul a kocka. Lehet az kellett volna, hogy ez az egy perc kicsit korábban jön, és akkor meg tudjuk fogni ezt a ritmust.”

Burián Gergő: „Nagyon csalódott vagyok. Úgy érzem, az emberfóros kihasználásunkon ment el ez a meccs, sok ítéletet kaptunk, nem használtuk ki jól ezeket. Védekezésben is volt, hogy kihagytunk, é sok butaságot csináltunk, de visszajöttünk aztán a meccsbe, egyenlítettünk. A sorsdöntő szituációkban megint hibáztunk. Nem erre készültünk, gratulálunk a horvátoknak. Nem tudtuk feldolgozni, rosszul reagáltuk le a stílusukat. A bronzmeccsen mindent bele kell adni, hogy éremmel mehessünk haza.”

Teleki András: „Nagyon csalódott vagyok, többet vártam. Igazán bosszantó, hogy a saját hibáinkból kaptunk ki. Butaságokat csináltunk, nem kaphatunk ennyi cserés kiállítást egy meccsen. Nem lehet ezt a vereséget a bírókra fogni, mert bár volt egy-két furcsa ítélet, de nem ezen múlt. A helyzeteinket be kell lőni egy ilyen meccsen, nem engedhetjük meg, hogy két negyedig ne lőjünk gólt. Tudtuk, hogy lassítani akarják a játékot, megpróbáltunk lefordulni, de kihagytuk a helyzeteinket, kapkodtunk. Feljöttünk 4-4-re, de kaptunk egy gólt, lerontottunk. Soma fantasztikusan védett, meg kellett volna nyernünk a mérkőzést. Hat gólt kaptunk egy világbajnoki elődöntőben, ezzel meccset lehet nyerni, a négy lőtt nagyon kevés. Vasárnap bármennyire fájó ez a vereség, tiszta lappal indulunk neki a csatának, meg kell nyerni, nincs mese!”

Sélley-Rauscher Domonkos: „A meccs előtti formánk alapján megérdemeltük volna a döntőt, a meccsel ezt elrontottuk sajnos. Csalódott vagyok. Ilyen helyzetkihasználással nem lehet nyerni, a tizenötből csak két belőtt fór önmagáért beszél. Fizikálisan felőröltek minket, már az elejétől kezdve nagyon keményen daráltak. Ez a támadásunkban megmutatkozott. A horvátok is gyatrán lőtték be a fórjaikat, Soma hozta a formáját, mégis így sikerült. Annak örülök, hogy a szerbekkel játszunk, hatalmas élmény lesz ellenük Belgrádban egy bronzmeccs.”
 
 
U20-as férfi világbajnokság, Belgrád
Elődöntő
Horvátország-Magyarország 6-4 (3-2, 1-0, 0-2, 2-0)
Vezette: Bianco (olasz), Bender (német)
 
HORVÁTORSZÁG: Cubranic - Duzevic 2, Zovic, Butic, Dasic, Lazic 1, Biljaka. Csere: Mercep, Pejkovic, Pavlicevic, R. Buric 2, Paparic 1. Szövetségi kapitány: Nikica Gulin
 
MAGYARORSZÁG: Vogel - Lukács, Vadovics 1, Sélley-Rauscher 1, Manhercz, Burián 1, Teleki. Csere: Zerinváry, Nagy Á., Szatmári 1, Csacsovszky E., Simon H. Szövetségi kapitány: Horkai György
 
A másik elődöntőben:
Görögország-Szerbia 9-8
 
Az 5-8. helyért:
Spanyolország-Olaszország 12-8
Egyesült Államok-Montenegró 7-10
 
A férfi U20-as válogatott vb-csapata
Kapusok: Csiszár Boldizsár (Eger), Vogel Soma (Ferencváros)
Mezőnyjátékosok: Burián Gergely (Vasas), Csacsovszky Erik (Pécs), Lukács Dorian (Miskolc), Nagy Ádám (OSC), Manhercz Krisztián (Szeged), Simon Henrik (Vasas), Sélley-Rauscher Domonkos (UVSE), Szatmári Kristóf (Szolnok), Teleki András (KSI), Vadovics Viktor (Miskolc), Zerinváry Lóránd (KSI)
(A játékosok klubjaként azt a csapatot jelöltük meg, amelyből kiharcolták a kerettagságot)