Üzentek a lányok.

Üzentek, méghozzá a térdsérülést szenvedő, hetekre kidőlt társuknak, Kisteleki Dórának.

Az összeölelkezés erről szólt, no meg természetesen arról, hogy „Buresz” nélkül is illik hozni ezt a meccset.

Ennek jegyében rögvest az első támadásnál Bujka Barbara vette kezébe az irányítást: előbb középről lőtt ellenállhatatlanul a kapuba (a védőknek esélyük sem volt ellene), majd a 100. válogatottságát ünneplő Menczinger Katának (a Dunaújvárosi Főiskola játékosát köszöntötték a bemutatáskor az új, kétség kívül csodaszép győri uszodában, csak úgy mint a BVSC-Wáberer-Hungária-Zugló pólósát, a 250. válogatott mérkőzését játszó Takács Orsolyát) adott egy olyan passzt, amelyet a társnak „csak” ügyesen be kellett pattintani. Kata ügyes lány, megoldotta…

A 2–0-s vezetés után azt hihettük, könnyed ujjgyakorlat vár a társaságra – nos, ez első negyedben nem így lett. Millot a franciák második emberelőnyét középről belőtte, majd Clomes is ugyanonnan bombázott szintén fórból a kapuba, még szerencse hogy a két találat között a Kisteleki helyére gyorsan behívott Csabai Dóra ügyeskedett addig a bal szélen, amíg Pazar mozdulattal járt túl az őt szorongató védő, valamint az akció ellen tehetetlen kapus eszén. A 3–2-es vezetést persze Bolonyai Flóra védéseinek is köszönhettük, más kérdés, a vendéglövések többségének ereje, ezáltal gyorsasága kintről úgy látszott, meg sem közelíti az erősebb ellenfelek kísérleteit…

Igaz, Máté Zsuzsanna sem dicsekedhetett az első felvonásban azzal, hogy az emberfórban mindkétszer az ő lövését hárították…

A második negyed, hogy is fogalmazzunk, talán még az elsőnél is rosszabbra sikeredett. Igaz ugyan, hogy ezt a szakaszt 2–0-ra nyerte meg csapatunk, ám meglepően sok volt a hiba, különösen támadásban akadozott a gépezett, mintha nem mindenki pörgött volna rá rendesen a partira. Esetleg a túlzott görcsösségre vezethető ez még vissza, ki tudja…

Hála istennek a buta kiállításokat nem büntette góllal az ellenfél, avagy nézzük pozitívan: az emberhátrányos védekezés működött. Mint ahogy persze a fór is, hiszen a két gólt két francia kiállítás előzte meg: az elsőnél Merész András rögvest időt kért, és minden bizonnyal gyors befejezést kért – legalábbis erre következtethettünk abból, hogy Czigány Dóra azonnal a kapuba lőtt. A másodiknál Csabai Dóra lőtt elnézős, meg kell hagyni, igencsak gyönyörű gólt.

A többit jobb, ha el is felejtjük…

A nagyszünet után persze bedarálta ellenfelét válogatottunk, a franciák sok esetben már felúszni is képtelenek voltak a mi kapunkhoz, alaposan kiszorították őket a mieink. Máté gólja, Czigány és Takács összjátéka, Czigány lövése, majd Gurisatti Gréta centerakciógólja is mestermunka volt, avagy bőven belefért, hogy Tardy mindegy-mindegy alapon elindított távolija beakadt a bal sarokba, vagy éppen a legvégén Clerc találata.

Érvényesült a nagyobb tudás, az edzettségi állapot, avagy a kezdeti bizonytalankodás után mind inkább magára talált a csapat – közben persze sajnos akadt egy-két olyan hiba, amely után a kapitány fogta a fejét, amely az oroszok és az olaszok ellen majd nem fér bele.

A záró etapra lehetőséget kapott a kapuban a BVSC-s Horváth Anna, amely természetesen külön lázba hozta az amúgy is lelkes közönséget – nem véletlenül: pontosan tudták az emberek, hogy Anna győri születésű.

Sok védenivalója nem volt – avagy a vendégek szenvedtek a szorításban, egyetlen találatukat is sokkal inkább a mieink botlásának köszönhették. Játékosaink már önbizalommal felvértezve lőttek öt gólt még, így végül 14–5-ös diadal született.

A folytatás, jól tudjuk, nehezebbnek ígérkezik.

Merész András gyorsértékelése: „Mondhatnánk azt, hogy döcögősen indult a meccs, de szerintem nem érdemes ezt mondani. Ez a francia válogatott, amíg fizikailag bírja, kemény ellenfél. Nyilván, aztán ők elfáradtak, mi pedig nem, ezt kihasználtuk. A számszerű eredménnyel és a játékkal is elégedett lehetek. Az 5 kapott gól kifejezetten jónak számít. Türelmesen játszottunk, voltak jó egyéni teljesítmények, de azt mondhatom, hogy a csapat odafigyelésével, koncentrációjával és a mentális állapotával abszolút elégedett vagyok. Az oroszok bravúrt végrehajtva megverték az olaszokat, de mi csak magunkra koncentrálunk, a saját feladatainkat kell elvégezni, legelőször Kecskeméten, ahol legalább egy góllal le kell győzni az oroszokat. Minden további azután következik.”


Eredmény – Női Világliga, A-csoport, 3. forduló:

Magyarország–Franciaország 14–5 (3–2, 2–0, 4–2, 5–1)
Győr, 700 néző. Vezette: Dutilh-Dumas (holland), Inesta (spanyol)

MAGYARORSZÁG: Bolonyai – Czigány 3, Miskolczi, Takács O. 2, Garda, Bujka 1, Menczinger 2. Csere: Gurisatti 2, Máté 1, Ráski, Csabai 3, Horváth B., Horváth A. (kapus). Szövetségi kapitány: Merész András

FRANCIAORSZÁG: Counil – Millot 1, Bachelier, Au. Sacre, Mahieu, Tardy 1, Clerc 1. Csere: Ad. Sacre, Clomes 2, Michaud, Jaskova. Szövetségi kapitány: Fillipos Sakellis

Gól – emberelőnyből: 6/8, ill. 3/12


A másik mérkőzésen:
Oroszország–Olaszország 11–8

Az állás

1. Oroszország 8 pont
2. Olaszország 6 pont
3. Magyarország 4 pont
4. Franciaország 0 pont