A Faragó Tamás elnökölte testület egyik tagját, Kovács Istvánt kértük meg egy kis szakmázásra.

A testület megállapítása 1.: A férfibajnokság 2012-13-as szezonja megerősödött, sokpólusúvá vált, és bár a Honvéd, majd a Debrecen anyagilag meggyengült a végére, az Eger, Szolnok, Szeged, Vasas négyes nemzetközileg is kiemelkedő erőt képviselt. A megemelt létszámú bajnokság nagy küzdelmet hozott és a fiatalok is fejlődtek.

A kérdés: hogy lehet megteremteni az anyagi biztonságot, és megerősíteni a fővárosi csapatokat?

MTI Fotó: Mészáros János

Kovács István: Volt időszak, amikor a főváros csapatihoz egyedül az Eger tudott felzárkózni, most ez a helyzet megváltozott, mint ahogyan az összes csapatsportágban. Budapesten nehéz támogatót találni. A magyar vízilabda-bajnokság szempontjából nem feltétlenül baj ez az állapot, a sok erős fellegvár munkájából és az erős bajnokságból remélem, a válogatott is profitálhat.

Hat komoly csapat volt idén, az OB I. ott van Európa három legerősebb bajnoksága között. Minőségi légiósok érkeztek, és a Juniorválogatott elindulása is segítette azt, hogy a fiatalok fejlődjenek.

A testület megállapítása 2.: Az idei magyar bajnokságban legalább öt- hat csapat osztozott a legjobb játékosokon, ami hátrányt jelentett a nemzetközi küzdelmekben. A 2013-14-es szezonban ebben fejlődni kell, és az igazolásokat tekintve több csapat is esélyes lehet a kiugró sikerre.
A kérdés: min múlik a kiugró siker a nemzetközi porondon?

Kovács István: A Szeged majdnem bejutott a Final Fourba, nem sok hiányzott a hatalmas sikerhez. Látni kell, hogy a pénznek óriási szerepe van, a jó játékosoknak ára van. Szerintem nemsokára normalizálódik a helyzet, reálisan beárazzák a játékosokat. A magyar pólósok ázsiója, különösen a legjobbaké, a három olimpiai bajnoki cím után jelentősen megnőtt. Azok is több pénzt kerestek a sikerek miatt, akik nem voltak válogatottak. A pesti csapatok sok éven át jó pénzt tudtak fizetni, a játékosok pedig azt hitték, ez mindig így lesz. Korábban nem szívesen mentek le vidékre, most a helyzet megfordult.

A szponzorok nem feltétlenül üzleti okok miatt szállnak be a vízilabdába, különösen a mérsékelt nézőszám miatt. Éppen ezért ma is aktuális a kérdés, miért nincs nyáron vízilabda. Ez 30-40 éves probléma, én úgy gondolom, népszerűbb lenne a sportág, ha nagy közönség előtt lehetne nyitott medencékben pólózni, mint ahogy például Máltán teszik. Ehelyett a magyar bajnokság – főleg a válogatottak felkészülése miatt – nagyon hamar befejeződik. Amíg télen egy sátorral fedett medencébe kell kimennie egy drukkernek egy bajnokira, nehezen beszélhetünk látványsportról.

A testület megállapítása 3.: A Juniorválogatott indulása remek lehetőség volt a fiataloknak a fejlődésre. Negatív jelenség viszont, hogy nő a külföldi játékosok száma, érkeznek gyengébb pólósok is. Felvetődhet a légiósok számának maximalizálása.

A kérdés: helyes-e, hogy a csapatok a légiósok után néznek?

Kovács István: Némileg másként látom a dolgot: a magyar bajnokság élcsapatihoz minőségi, országukban válogatott légiósok érkeztek, akiktől a fiatalok tanulhatnak. Magam is dolgoztam szerb, montenegrói játékosokkal, ismerem őket, jó szellemiségűek, és valljuk be, a szerbek most egy kicsit előttünk járnak.
Látni kell azt is, hogy a külföldiek olcsóbbak, ráadásul csak 9-10 hónapig vannak itt, addig kell őket fizetni. Nem igaz, hogy a legtehetségesebbek kiszorulnak a csapatokból, hiszen a Juniorválogatott indulása ezt kiküszöböli.

Szerintem egy 14 fős csapatban 3 légiós elfér, ez egy jó arány. Mellesleg a szponzor a minőségért fizet. Mikor az olaszok gyengébb szériát futottak, behívták a bajnokságba a légiósokat, nőtt is a tudásalapjuk. Sokkal jobb, ha a légiósok nálunk eljátszogatnak, mintha elmennénk a honosítás irányába.