Szücs Gabriella: „Valamiért leálltunk”

Mi változott meg a szünetben? Addig úgy tűnt, teljesen jól megy minden.
Szerintem elfogyott a lendületünk. Az első két negyedben még jól csináltunk mindent, voltak lefordulásaink, ezekből a második két negyedre nem sok maradt, és az emberelőnyöket sem tudtuk úgy megjátszani, ahogy szerettük volna. Nem tudom igazán az okát, miért történt így – csak azt láttam, hogy valamiért leálltunk.

Pedig a görögök sem csináltak semmi extrát.
Sokáig az volt az érzésem, hogy ez sima mérkőzés lesz, állandósítjuk a két-három gólos előnyt, és nyerünk nyugodtan. Ehhez képest megfordult az egész – amit nagyon sajnálunk.

Fotó: Szaka József

Bujka Barbara: „Eléggé meg kellett kavarni a felállást”

Te Olympiakosz-játékosként elég jól ismered őket – mutattak valami meglepőt?
Semmit, az égegyadta világon. Pontosan tudtuk, hogy ezt fogják játszani – nekünk nem sikerült azt csinálnunk, amit szerettünk volna.

Az első félidőben azért még sok minden összejött.
Ez így van, utána viszont szinte semmi. Meglehet, ebbe az is belejátszott, hogy a sok kiállítás miatt eléggé meg kellett kavarni a felállást, a második félidőben sokszor voltunk úgy bent, ahogy korábban még soha, emiatt pedig volt némi zavar. Meg aztán, mivel a meccsnek nem volt komoly tétje, természetesen új dolgokat is gyakoroltunk – például emberelőnyben –, és ezek sem működtek még úgy, pláne nem a szokatlan felállásokban. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a görögök jól reagáltak a mi elképzeléseinkre, jobban megtalálták a mi játékunk ellenszerét, mint mi az övékét.