Az index hírportálon fél óra alatt 9 ezren nézték meg azt a jelenetet, amiért valóban érdemes vízilabdameccsre járni. Történt, hogy az A-Híd Szeged- Szolnoki Dózsa-Közgép mérkőzés utolsó percében támadott a Szeged, amely ekkor már 9-5-re vezetett.

Nem úszott fel azonban mindenki a támadáshoz, Kiss Csaba kiállítása után a saját kapuja előtt várakozott, majd miután csapata elhibázta az akciót, vett egy nagy levegőt, és a víz alá "fészkelte" magát. Jött is az indítás az időközben megúszó Milan Aleksicnek, azonban a hazaiak játékosa nem tudott Nagy Viktor kapujához közelíteni, ugyanis Kiss kibújt a víz alól, és elpöckölte a labdát a szerb elől. Parádés megoldás, így hát "meg kellett" kérdeznünk Csabát, mit gondol az esetről.

Kezdjünk egy álkérdéssel: tudatos volt a megoldás?
Igen. Kiállításból tértem vissza a pályára, egyébként Szivós Marci látta, hogy ott vagyok, rögtön megértette, miről lehet szó. Vártam egy darabig, két lehetőség volt: vagy észrevesz Aleksic, és megáll, vagy nem vesz észre. Szerintem az utóbbi történt, én meg láttam, hogy a labda nem a kezén van, hanem a vizen vezeti. 

Ott döntötted el, hogy beveted a cselt, vagy előre elhatároztad?
Ez ott és akkor fogalmazódott meg, és nagyon örülök neki, hogy sikerült. Ezzel együtt azt gondolom, hogy minden vízilabdázó, vízilabdát szerető, a játékot követő ember látott már hasonlót. Olykor előfordul, hogy a víz alatt úszik egy játékos, főleg védekezésben, sőt, ne is menjünk messzire. A szolnokiaknak a régi Damjanich-uszodában, ahol sötétebb volt a víz, volt egy külön emberük az ilyen megoldásokra. 

Mit mondott Aleksic?
Semmit. Igazából az elkeseredést láttam az arcán, nyilván nem hitte el, hogy tényleg semmi nem sikerült nekik a mérkőzésen. Megpaskoltuk egymást fejét, de akkor már mindketten a dudaszó pillanatát vártuk, ki ezért, ki azért.

Tényleg az ilyen jelenetekért érdemes vízilabdázni? Nem is kérdés ez a részünkről persze.
Igen. Nagyon szeretem a vízilabda látványos, váratlan megoldásait. Egyébként velem sem először fordul ez elő. Még Pesten régebben egy Világkupa-mérkőzést játszottunk a horvátok ellen, és akkor is volt egy hasonló jelenet. A vízilabda tényleg akkor szép játék, ha élvezettel űzik.

És még új szabályok sem kellenek ahhoz, hogy látványos legyen a játék?
Adott esetben nem, valóban. Ha a játékos szabadjára van engedve, láthatunk szép megoldásokat. Ráadásul a magyar vízilabdában szerencsére rengeteg olyan játékos van, aki meg meri húzni a váratlant.

Vincze Balázs szabad kezet ad nektek?
Igen, de azért van taktika, amihez tartanunk kell magunkat. Nem akarja viszont belefojtani senkibe sem az egyéniségét. Mindenki tudja, hogy ha a taktikát nem töltjük meg finesszel, váratlan megoldásokkal, akkor nehéz nyerni. Ezért szép a vízilabda.

A videót tehát itt lehet megtekinteni.