A vártnál nehezebben, csupán az utolsó negyedben biztosította be kupagyőzelmét az abszolút favoritnak számító dunaújvárosi együttes, miután 11-8-ra legyőzte a BVSC-t.

Tipikus kupadöntőt láthatott a nagyérdemű a Szőnyi úton: azt mindenki sejtette, hogy elvben nincs egy súlycsoportban a két gárda, elvégre a BVSC együttese nem tartozik a közvetlen krémhez – fináléba kerülése részben a szerencsés sorsolás, részben az elődöntőben nyújtott remeklés hozadéka.

Az újvárosiak ugyanakkor nem tudták korán döntésre vinni a dolgot, sőt: három negyeden át csupán gyürkőztek a rendkívül lelkesen játszó, a küzdelmet egy pillanatig sem feladó „hazaiakkal“. Bár az első játékrész alapján úgy tűnt, csupán idő kérdése, mikor kerekedik felül Mihók Attila gárdája, a második nyolc percben nem sikerült tovább hizlalni a kétgólos előnyt, amely aztána a harmadik felvonás során el is fogyott hirtelen. 4-2-t követően ugyanis Jancsó Patrícia vezérletével visszakapaszkodtak a zuglóiak, 4-4, majd 5-5 állt az eredményjelzőn. Mi több, 6-5-ös újvárosi vezetésnél emberelőnyben adogathattak, ám ezt kihagyták, az ellentámadásból ugyanakkor büntetőhöz jutott a bajnokcsapat, Szűcs Gabriella nem kegyelmezett, és ez döntőnek bizonyult. Henk góljával még egyszer feljött a BVSC egy gólra, ám a következő támadásnál Keszthelyi Rita szabaddobása visszaállította a félidei különbséget (8-6).

Ami aztán tovább nőtt a zárórészben: három további találat eldöntötte a trófea sorsát (11-6), az utolsó két percben már csak feljebb tudtak kapaszkodni a vasutasok – akik mindazonáltal így is minden dicséretet megérdemelnek helytállásukért. A gratuláció pedig jár a Dunaújvárosi Főiskola gárdájának, hiszen végül esélyeshez méltón szerezte meg az elsőséget.