Nagy érdeklődés mellett zajlik Eindhovenben az Európa Bajnokság annak ellenére, hogy a hazaiak szereplése, – enyhén szólva – hagy kívánnivalót maga után.

Különösen az olimpiai bajnoki címet védő női válogatottjuktól vártak sokkal többet, amely éppen csütörtökön sikertelenül próbálta elkapni az utolsó szalmaszálat és az ötödik helyet megszerezni, amely még lehetőséget adott volna számára a londoni olimpiai selejtezőn való indulásra. Kikaptak azonban a spanyoloktól, így ez sem sikerült. Erre a mérkőzésre már kevesebb néző volt kíváncsi, de eddig a hollandok valamennyi összecsapására narancssárga színbe öltözik a lelátó, ahol talpalatnyi hely nem marad üresen.

A rendezők gondosan meghívtak minden pólóst, aki valaha is játszott akár a férfi, akár a női válogatottban. Ám nem csak a sportág hajdani nagyjai látogattak el az eseményre. A keddi női negyeddöntőn itt volt a teniszező Robin Haase és a ma is közönség kedvencnek számító Erwin Koeman is. Az egykori kiváló futballistát azonban hiába invitálták többször is a lelátó első sorába a rendezők, ő szerényen meghúzódott a szurkolók között. Így viszont a TV-seknek adott nagyobb munkát, hogy mégis meg tudják mutatni a képernyőn.

Kicsit időzzünk még el a keddi napnál, amely a magyarok öröméről szólt. Azzal, hogy a helyosztón Nagy Britannia legyőzte Németországot és ezzel megszerezte a hetedik pozíciót, annak volt magyar vonatkozása is. A szigetországiak szövetségi kapitányát ugyanis Fekete Szilveszternek hívják. A hetvenes évek második felében az OSC kapuját védte, sokszoros válogatott.  Fekete, öt éve a britek szakvezetője. Emlékszem kezdetben tele volt kételyekkel: Szabad-e, folytatnia ezt a tevékenységét? Egyáltalán érdemes-e? Aztán, nagyon is sziszifuszi munkája kezdett eredményre vezetni.  A szigetországi válogatottal először elindult a magyar OB I-ben. A rengeteg utazás és ugyancsak számtalan vereség ellenére fejlődött csapat és most – 1997 után először – jogot szerzett arra, hogy elindulhasson a kontinens bajnokság legjobb nyolc együttesének küzdelmében. Ráadásul megszerezte a hetedik helyet.

• Itt az EB-n, az oroszok ellen szinte végig partiban voltunk – magyarázta lelkesen a magyar szakember.  Sőt, a hollandok elleni mérkőzésen, 6-6-ig fej fej mellett haladtunk. Biztos vagyok benne, hogy az olimpián már cseppet sem leszünk „lesajnált” házigazdák és meglepetéseket fogunk szerezni. Bárkit, ismétlem bárkit legyőzhetünk. Ez a hetedik helyezés a lányok számára, de nekem is további hitet adott a munkához.

A magyar válogatott háza táján az adott okot elégedettségre, hogy a spanyolok elleni diadallal – a további mérkőzések eredményétől függetlenül – már elérte célját az együttes, ott lehet az áprilisi olimpiai selejtezőn.

• Okunk van az elégedettségre, de nem a megelégedettségre! – mondta a szövetségi kapitány Merész András. Ha okosan játszunk, további újabb sikereket érhet el az Európa Bajnokságon ez a fiatal együttes.

A lányok körében délelőtt csak arról ment a szó, hogy ha a görögországi tornán, hazai környezetben le tudtuk győzni a hellén válogatottat, miért ne történhetne meg ez éles helyzetben itt az EB-n is.

Semleges megfigyelők ehhez azt is hozzátették, hogy nem véletlenül Görögország a világbajnokin aranyérem tulajdonosa...

Ahogy a mérkőzésre utazott a magyar válogatott, a bennfentesek sok apró jelet vettek észre. Az egyik edző, Németh Zsolt az induláskor csendben megjegyezte, amikor a mai gépkocsivezető hölgy fuvarozott bennünket a találkozóra, még sohasem veszítettünk. Merész András pedig gondosan vigyázott arra, hogy a küldöttség utolsó tagjaként lépje át az uszoda küszöbét – ezzel is Fortunához fohászkodott.

Az elődöntő Szücs Gabriella kapufás bombagóljával indult, második emberelőnyükből azonban egyenlítettek, a harmadikból pedig a vezetést is átvették a görögök (1-2). Teljes létszámnál Szücs másodszor is nagyot alakított: ezúttal a bal felső sarokba vágta a labdát (2-2). A változatlanság jegyében a világbajnok megkapta negyedik fórját is, élt is vele, ugyanakkor az első magyar előny kimaradt, mi több: hat a hattal szemben is eredményes tudott lenni az ellenfél (2-4).

    Már a második negyed legelején gondoskodtak róla a bírók, hogy megint csak öt magyar mezőnyjátékos legyen a vízben, aminek újfent meglett az eredménye (2-5). Bujka Barbara centerből gyorsan válaszolt, egy hatásos görög ejtéssel azonban visszaállt a háromgólos hátrány (3-6). Drávucz Rita megúszásból szépített, ötméteresből viszont érkezett az újabb hellén találat (4-7). Keszthelyi Rita lőtt látványosan a léc alá, majd ugyanő ejtett remekül, mindezt 8-4-es kiállítási mutatónál (6-7).

    A nagyszünet után a kellemetlen forgatókönyv pergett tovább: két görög emberelőny, két görög gól (6-9). Drávucz lökete célba ért (7-9), majd az elrontott újabb hellén előnyt követően Antal Dóra vette be szintén távolról a kaput (8-9). Egyenlítés helyett azonban jött a tizenkettedik görög előnyből a tizedik görög találat (8-10). Bujka erőszakos centerezése eredményezte a 9-10-et, majd  Keszthelyi-Tóth Ildikó összjáték meghozta az egyenlítést is (10-10). 

    A zárónegyedben nagy izgalmak közepette - 1-0 után először - ismét a magyar csapat szerzett vezetést: Bujka harcossága révén lett 11-10 "ide", az ekkor 16:6-osra módosult emberelőny-mérleggel együtt járt azonban az "iksz", majd a 11-12. Szücs ismét eredményes volt, csak éppen megfelelő felelet is érkezett (12-13). Kevesebb, mint két perccel a vége előtt a görögök nem puskázták el az újabb fórjukat (12-14),  s ezzel el is dőlt a meccs: nyert, s döntős Görögország csapata, míg Magyarország válogatottja a bronzéremért küzdhet meg az olasz-orosz csata vesztesével.    

Magyarország – Görögország 12-14 (2-4, 4-3, 4-3, 2-4)

A magyar válogatott góllövői: Bujka, Szücs 3-3, Keszthelyi, Drávucz 2-2, Tóth, Antal

A meccs után Bujka Barbara így összegezte véleményét:

• Végig azt éreztem, hogy meg tudjuk nyerni az elődöntőt, főleg amikor 11-10-nél átvettük a vezetést. Hogy ez miért nem sikerült! Talán azért mert a nagy nehézség árán kiharcolt emberelőnyöket túl könnyelműen lőttük el, szerintem ezen múlt a meccse végkimenetele. Most már nem marad más hátra, mint, hogy nagyon „fölszívjuk” magunkat a bronzmeccsre, mert éremre nagyon fáj a fogunk!

Merész András szövetségi kapitány a következőket mondta:

• Rengeteg energiát használtunk el azért, hogy a háromgólos hátrányokból vissza küzdjük magunkat. Éppen ezért azt kell, hogy mondjam, azért maradtunk alul, mert az elején figyelmetlenek voltunk és azokat a taktikai elemeket amelyeket nagyon magas szinten tud egyébként a társaság, ma nagy hibaszázalékkal játszottuk. Ezért kellett védekezést váltanunk szoros emberfogásra, ami nem a magyar csapat sajátja, amivel fölvállaltuk, hogy sokat játszottunk emberhátrányban, ami még jobban kizsigerelte a társaságot. Ezért nem volt bennünk már szusz amikor átvettük a vezetést, hogy kétgólosra növeljük az előnyt. Az talán elegendő lett volna.

Péntek a férfiak napja lesz a Pieter van den Hoogenband uszodában. Ráadásul az elődöntőkre kerül sor, ahol a magyar nemzeti csapat 20,00 órakor Montenegró ellen száll vízbe. Elődöntőbeli ellenfelünk az úgynevezett „halálcsoportból” harcolta ki  a továbbjutást, igaz nem mindig meggyőző játékkal és eredménnyel. Aztán a negyeddöntőben biztosan fektette két vállra Görögországot.  Montenegró önálló országként 2008-ban jelent meg a világ vízilabda térképén. Azóta  hat alkalommal találkoztunk velük. A mérleg: 3 magyar, 2 montenegrói győzelem, 1 mérkőzés pedig döntetlenre végződött. Tétmeccsen találkoztunk velük Eb-n VB-n és olimpián is és mindig rendkívül szoros küzdelmet vívtunk. Ilyen alkalmakkor a legnagyobb különbség  a pekingi olimpia elődöntőjében volt a két együttes között, amikor 11-9-re nyertünk.