A vesztes meccs utáni állapotnál, csak a másnap reggeli ébredés a nyomorultabb.
 

Amikor tudatosul benned, hogy az egészet nem álmodtad, Te tényleg kikaptál tegnap.

Ráadásul – bármennyire is megdöbbentő – ugyanúgy forog tovább a föld, ugyanúgy felkel a Nap, megy tovább az élet, pedig Te tegnap vesztettél. Nyalogatnád a sebeidet, de erre sincs lehetőséged, a világbajnokság folytatódik. Irány az edzés, aztán meccs. Az már más kérdés, hogy nem este a főprogramban, az elődöntőben, de azért mégis csak meccs.

A reggelinél a vezetőedzővel, Székely Bulcsúval találkozom, – bár ne találkoztam volna – olyan, mint a saját öregapja. Látszik, hogy nem sokat aludt az éjszaka. Mondok néhány „bölcsességet”, mely szerint a sportembert az különbözteti meg a hétköznapitól, hogy megy tovább a maga útján, meg hogy nem csak a tegnapi győzelmen, de a vereségen sem szabad tovább rágódni.

Aztán telik, múlik a nap, mintha mi sem történt volna. Kora délután pedig már az uszodában vagyunk és várjuk a szintén csalódott horvátok elleni összecsapást.

Egyik gárdán sem látszik, hogy tegnap elvesztették a négy közé jutást eldöntő mérkőzést. Mindkét együttes ésszel játszik és nagyon figyel a védekezésre. A magyar vezetőedző, Székely Bulcsú, mint a karmester integet a partról, csupán az különbözteti meg a zenekar előtt álló csokornyakkendőstől, hogy ő, harsogó utasításokat is kiabált fiai felé: „Semmi baj Marci, csak találd el a kaput!” „Vigyázzatok, hogy a védekezés maradjon stabil.”

Ezzel nincs is semmi probléma, a helyzeteket kellene elől jobban kihasználni. Mivel azonban ez csupán vágy marad a részünkről, képtelenek vagyunk meglépni az ellenféltől. Ám 3-3-ig, mindig mi szerzünk vezetést és a horvátok „futnak” utánunk. Mindezt olyannyira eredményesen teszik, hogy 4-3-nál átveszik a vezetést A félidőre azonban visszaáll a szokásos egyenlő állás. 4-4 az eredmény.

A harmadik játékrész gól nélkül telik. Ez még hagyján, de az a bosszantó, hogy nem kevesebb, mint három létszámfölényes helyzetet hibázunk el.

A befejező negyed jól kezdődik, hiszen Vámos végre gólra vált egy emberelőnyt, így aztán ismét mi vezetünk 5-4-re. De nem sokáig! Az ellenfél visszaveszi a vezetést. 5-6-nál is lenne alkalmunk egyenlíteni, de megint kihasználatlanul marad egy emberelőny, sőt rossz passzal is borzoljuk amúgy is megviselt idegeinket.

Így, Lévai hiába védett az egész mérkőzésen bravúrosan, 6-5-ös vereséggel zárjuk a mai napot.

Így holnap, az utolsó napon, csupán a hetedik helyért szállhatunk vízbe, Montenegró ellen.

Magyarország – Horvátország   5-6 (2-1, 2-3, 0-0, 1-2)

A magyar csapat gólszerzői: Vámos 2, Angyal 1, Bátori 1,  Fülöp 1

A döntőbe jutásért:

Görögország - Szerbia 5  - 6

Spanyolország - Ausztrália 7 - 6